Mit tesz az agyaddal a megfelelő alvás hiánya
Volt idő, amikor senki sem volt igazán biztos abban, hogy miért alszunk. A kutatók evolúciós elméletekkel álltak elő – miszerint az alvásra azért van szükség, hogy ne kerüljünk bajba, és megvédjük magunkat a napnyugta után vadászó állatoktól. Egyes kutatók fiziológiai elméleteket is felállítottak, és úgy vélték, hogy az alvás elengedhetetlen az energia megőrzéséhez.
A legújabb tanulmányok azonban felfedezték, hogy a rendszertelen vagy kevés alvás egy tonnányi más módon is kockázatot jelenthet, nem csak egy nyűgös reggel, legyen szó akár felnőttről, akár gyermekről. Egyrészt súlyosan károsíthatja az agyműködésedet.
Csökkent memóriaerő
A nap folyamán az agyad rengeteg kapcsolatot hoz létre, és minden egyes órával új dolgokat tanul meg. Ezek közül azonban nem mindegyiket érdemes megmenteni. Az alvás tehát az az időszak, amikor az agyad szinapszisai megszilárdítják ezeket az új információkat – a szükséges részeket a tartós memóriában tárolja, a nem szükségeseket pedig visszaszorítja.
Tanulmányok azt mutatják, hogy amikor egy bizonyos feladat megtanulását és ugyanannak a feladatnak a felidézését egy éjszakai alvás választotta el, nem pedig ugyanannyi idő ébrenlét alatt, az emberek sokkal jobban emlékeztek az információkra.
Nyilvánvaló tehát, hogy a rendszertelen alvás vagy az alváshiány megzavarja agyunk azon képességét, hogy elraktározza a létfontosságú információkat, ami viszont hatással van a tanulási folyamatra.
A méreganyagok felhalmozódása az agyban
A kutatások azt mutatják, hogy az agy nyirokrendszere éjszaka megnyílik, és kiöblíti az összes méreganyagot, miközben Ön mélyen alszik. Ez a méreganyag-kiürítés gyorsabb, és ezért sokkal hatékonyabb, amikor alszol, mint amikor ébren vagy. Ez azért van, mert az agysejtek közötti tér drámaian kitágul, amikor alszol, és így az agy-gerincvelői folyadékon keresztül kiszorítja a közöttük lévő összes „trutymót”.
A legtöbb ilyen agyi hulladék egy béta-amiloid nevű fehérjéhez tartozik. Megfelelő alvás nélkül az agy nem tudja kiöblíteni ezt a fehérjét, és hagyja, hogy idővel felhalmozódjon. Fokozatosan ez a fehérje csomókat és plakkokat képez az agy idegsejtek között. Ez megzavarja az agy idegsejtjei közötti kommunikációt, ami gyenge kognitív funkciókhoz vezet, és végső soron növeli az Alzheimer-kór áldozatává válás kockázatát.
Emiatt a zavart alvás vagy az alváshiány olyan erősen összefügg az Alzheimer-kórral. Tanulmányok azt mutatják, hogy alvás közben csökken a béta-amiloid szintje az agyban, míg más kutatások szerint az alvás elősegítheti a béta-amiloid kiürülését az agy glimfatikus rendszerének szabályozásával.
Csökkent kognitív funkciók
Az agyunk különböző szakaszokban alszik el. Egy átlagos, hét-nyolc órás éjszakai alvás öt különböző alvási ciklusból áll, amelyek mindegyike körülbelül kilencven percig tart. Az utolsó vagy végső szakasz, az úgynevezett gyors szemmozgásos (REM) alvás rendkívül fontos a memóriaképzés és a kognitív funkciók szempontjából. A REM-alvás során agyunk nagyon magas szintű idegi aktivitáson megy keresztül. Ez az alvásnak az álmodással kapcsolatos szakasza, amely során az idegi impulzusok villanásai folyamatosan továbbítódnak a gerincvelő, az agy és a szomszédos struktúrák között. Ez az a fázis, amikor az agy vérellátása a legmagasabb, ami tovább segíti a memória megszilárdítását és a kognitív funkciókat.
Azok az emberek, akik állandóan alvászavarban szenvednek, nagyobb valószínűséggel szűkülnek be az erek. Ez csökkenti az oxigénben gazdag vér oly szükséges áramlását az agyba, ami befolyásolja a fontos információk tárolásának képességét. Ez elkerülhetetlenül kognitív károsodáshoz vezet, amelyet csökkent éberség, gyakori figyelemkiesés, lelassult reakciók és ébrenlét alatti instabilitás jellemez.
Az érzelmek szabályozásának képtelensége
A zavart vagy alváshiány miatt a negatív érzelmekre is jobban koncentrál, ami azt eredményezi, hogy stresszesebbnek és dühösebbnek érzi magát. Ez az érzelmi ingadozás részben az érzelmeket feldolgozó és szabályozó agyterületek közötti kapcsolat megszakadásának tudható be. A jól kipihent agy erős kommunikációt mutat az amygdala (az érzelmeket feldolgozó agyrész) és a mediális prefrontális kéreg (az érzelmek szabályozásában segítő agyrész) között. Ha kevesebbet alszol, ez a kommunikáció az agyad ezen részei között megszakad. Ez, valamint az ítélőképesség és a döntéshozatali képességek romlása (a csökkent kognitív funkciók miatt, ami szintén a rendszertelen alvás következménye) rosszabbá teszi a hangulatát ébrenlétében, ami heves és ésszerűtlen reakciókra készteti.