Milyen hatással van a depresszió az agyra

A depresszió olyan mentális egészségügyi állapot, amely világszerte emberek millióit érinti. Amellett, hogy az embert komor és levert lelkiállapotba taszítja, tartósan károsítja az agyat is. Megváltoztatja az agy fizikai alakját, ami ennek következtében jelentős változásokat okoz a viselkedésben és a megismerésben. A depresszió elsősorban az agy három területét érinti, amelyek a memóriát és a koncentrációt irányítják. A depressziós betegek csaknem 20 százaléka soha nem gyógyul meg teljesen. Az agykárosodás inkább a tartós depresszió miatt következik be, mintsem hogy hajlamosító tényező lenne rá. A depresszió az agy hippokampuszát, amigdaláját és prefrontális kéregállományát érinti. Íme a depresszió agyra gyakorolt hatásai.

Hippokampusz

Az agy közepén bumm, az agy közepén található létfontosságú szerv, a hippokampusz gyorsan új kapcsolatokat hoz létre a sejtek között. Emlékeket tárol, és szabályozza a kortizol nevű hormon termelését. A szervezet kortizolt szabadít fel depresszió, fizikai és mentális stressz idején. A stresszes események vagy a szervezetben lévő kémiai egyensúlyhiány túlzott mennyiségű kortizolt okozhat, ami tovább bonyolítja az állapotot. A szervezetben lévő túlzott kortizolszint összefügg az elhízással, amely számos betegségnek ad okot. Egészséges agyban a neuronok (agysejtek) az ember egész felnőtt életében a hippokampuszban termelődnek. A major depressziós zavarban szenvedőknél azonban a megnövekedett kortizolszintnek való hosszú távú kitettség csökkenti az új neuronok termelődését, és a hippokampuszban lévő neuronok zsugorodását okozza.

Egy nemzetközi kutatócsoport a világ közel 9000 emberére kiterjedő agyi mágneses rezonanciás képalkotás adatait felhasználva megfigyelte, hogy a visszatérő depressziós rohamokban szenvedő emberek hippokampusza is kisebb.

A súlyos depresszió és a hippokampusz közötti kapcsolat mérgező. A korábbi depresszió időtartama rontja a memóriateljesítményt, ami a depresszió és a megismerés közötti toxikus kapcsolatra utal. Ez a depresszió problémájának sürgős kezelését igényli a közegészségügy szempontjából.

Amygdala

Az amygdala felelős az olyan érzelmi reakciókért, mint az öröm és a félelem. A major depressziós zavarban szenvedőknél a magas kortizolszintnek való folyamatos kitettség miatt az amygdala megnagyobbodik és aktívabbá válik. A megnagyobbodott és hiperaktív amygdala az agy más részeinek abnormális aktivitásával együtt az alvás és az aktivitási minták zavarát eredményezi. A szervezetben emellett szabálytalan mennyiségű hormon és más vegyi anyagok szabadulnak fel, ami további komplikációkat eredményez.

Prefrontális kéreg

A prefrontális kéreg a homloklebeny legelején található. Számos összetett viselkedésért, az érzelmek szabályozásáért, a döntéshozatalért, a tervezésért, az emlékek kialakításáért felelős, és nagyban hozzájárul a személyiség fejlődéséhez. A túlzott kortizoltermelés a prefrontális kéreg zsugorodását okozza.

A homloklebeny sokkal nagyobb, mint a hippokampusz. A tanulmány, amely mindkét terület zsugorodását megfigyelte, arra a következtetésre jutott, hogy a homloklebeny ugyanolyan változásokon megy keresztül, mint a hippokampusz. A homloklebeny közvetlenül részt vesz az érzelmi reakciók kezelésében és a figyelem összpontosításában is. A homloklebenyek zsugorodása ugyanolyan kritikus, mint a hippokampusz zsugorodása.

A kortizol lehet a bűnös?

A kutatók elismerik azt a tényt, hogy a magas kortizolszint döntő szerepet játszik az agy fizikai szerkezetének és kémiai tevékenységének módosításában, ami kiváltja a major depressziós zavar kialakulását. Normális körülmények között a kortizolszint nappal tetőzik, és éjszaka csökken. A major depressziós zavarban szenvedőknél a kortizolszint mindig megemelkedett, még éjszaka is.

Segíthet a meditáció?

A meditáció hatékony módszer a depresszió leküzdésére, és segít az agynak helyreállni a depresszió okozta károkból. Kutatások kimutatták, hogy a meditáció valóban növelheti az agy sűrűségét.