Mi okozza a szarkoidózist és mik a tünetei?

A szarkoidózis egy gyulladásos betegség, amely során a test különböző szerveiben granulómák (gyulladásos sejtek csomói) alakulnak ki, amelyek szervi gyulladást eredményeznek, és apró, vörös, duzzadt szövetfoltokat okoznak. A szarkoidózist kiválthatja a szervezet immunrendszere, amely idegen anyagokra, például vírusokra, baktériumokra vagy vegyi anyagokra reagál.

Bár ez az állapot a test bármely szervét érintheti, egyes szerveket nagyobb valószínűséggel érint, mint másokat. Általában a tüdőben, a bőrben és/vagy a nyirokcsomókban (különösen a mellkasi nyirokcsomókban) kezdődik. Emellett a betegség gyakran érinti a szemet és a májat is. Bár ritkábban, de a szarkoidózis a szívet és az agyat is érintheti, ami súlyos szövődményekhez vezethet.

Bár a szarkoidózis minden korú és fajú embert érint, a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Leggyakrabban azonban az afroamerikaiak és az észak-európai származásúak körében fordul elő. Az oka viszonylag ismeretlen, de a szakértők szerint a géneknek és az immunrendszernek nagy szerepe lehet az állapot kialakulásában. A kezelés a tünetektől és az érintett konkrét szervektől függ.

Mi okozza a szarkoidózist?

A szarkoidózis pontos oka nem teljesen tisztázott, és több tényező is szerepet játszhat a betegség kialakulásában. De a nem, a faj és a genetika növelheti a betegség kialakulásának kockázatát.

Egyes szakértők szerint a szarkoidózis akkor alakul ki, amikor az immunrendszer reagál egy kiváltó tényezőre, például vírusokra, baktériumokra, porra vagy vegyi anyagokra. A genetika is szerepet játszhat a szarkoidózisban. A kutatók szerint a szarkoidózis akkor alakul ki, ha Ön rendelkezik egy vagy több olyan génnel, amely növeli a betegség kockázatát, és ha olyan káros anyagnak van kitéve, amely kiváltja az immunrendszerét. Még azoknál az embereknél is jelentősen nagyobb lehet a betegség kialakulásának kockázata, akiknek a családjában már előfordult szarkoidózis.

Normál körülmények között immunrendszerünk igen érdekes módon működik. Az immunrendszer megvédi a szervezetet az idegen vagy káros anyagoktól, és speciális sejteket termel a veszélyben lévő szervek védelmére. Ezek a sejtek viszont olyan vegyi anyagokat termelnek, amelyek más sejteket toboroznak a káros anyag elkülönítésére és elpusztítására.

Ez a folyamat gyulladást okoz, és miután a káros anyag elpusztult, a sejtek és a gyulladás lecsillapodik. A szarkoidózisban szenvedő embereknél azonban a gyulladás megmarad, és az immunrendszer sejtjei a test különböző szerveiben granulómáknak nevezett csomókba tömörülnek.

A szarkoidózis jelei és tünetei

A szarkoidózisban szenvedő emberek egy része nem mutat semmilyen látható jelet és tünetet. A tünetek attól függően különbözhetnek, hogy a test mely részét érinti az állapot. Bár bármely szervben előfordulhat, általában a tüdőt érinti. A tünetek az általános tünetek, a tüdőtünetek, a bőrtünetek, a szemtünetek és az idegrendszeri tünetek kategóriájába sorolhatók.

1. Általános tünetek

Szájszárazság
Fáradtság
Láz
Súlycsökkenés
Orrvérzés
Ízületi fájdalom
Hasi duzzanat

2. Tüdő tünetei

Légszomj
Száraz köhögés
Zihálás
Mellkasi fájdalom a mellcsont körül

3. Bőrtünetek

Kiütések
Sebek
Emelkedett hegek
Hajhullás

4. Szemtünetek

Szemfájdalom
Száraz szemek
Szemváladékozás
Viszkető szem
Látásvesztés
Égő érzés a szemben

5. Idegrendszeri tünetek

Halláscsökkenés
Rohamok
Fejfájás

Milyen kezelési lehetőségek vannak a szarkoidózisra?

Sajnos a szarkoidózis nem gyógyítható. A szarkoidózis nem minden esetben igényel kezelést, mivel a legtöbb tünet általában kezelés nélkül is javul. Ha a gyulladás súlyos, orvosa olyan gyógyszereket írhat fel, mint a kortikoszteroidok vagy az immunszuppresszívumok, amelyek segíthetnek a gyulladás csökkentésében.

A kezelés szükségessége, a kezelés időtartama és a szükséges kezelés típusa a tünetektől, az érintett szervektől és e szervek egészségi állapotától függ. Gyakran helyi kezeléseket és/vagy gyógyszereket írhatnak fel a betegség kezelésére. Néha, ha a szarkoidózis olyan szerveket érint, mint a szem, a szív vagy az agy, akkor akkor is szükséges a kezelés, ha nincsenek tünetei. A kezelés fő céljai a következők:

A tünetek enyhítése.
A szerv működésének javítása.
A gyulladás megfékezése és a granulómák méretének csökkentése.
A tüdőfibrózis (a tüdő hegesedése, ha a tüdő érintett) megelőzése.