Mesterséges intelligencia kontra emberi intelligencia

A mesterséges intelligencia a sci-fi világából a mindennapi életbe lépve jelentős lépéseket tett. Mivel a mesterséges intelligencia annyira áthatóvá vált a mai iparágakban és az emberek mindennapi életében, új vita alakult ki, amely a mesterséges intelligencia és az emberi intelligencia két egymással versengő paradigmáját állítja szembe egymással.

Miközben a mesterséges intelligencia célja olyan intelligens rendszerek megalkotása és létrehozása, amelyek képesek az emberek által végzett feladatokkal analóg munkák elvégzésére, nem tehetünk mást, mint hogy megkérdőjelezzük, vajon a mesterséges intelligencia önmagában megfelelő-e? Ez a cikk számos témát érint, többek között a mesterséges intelligencia lehetséges hatását a munka és a gazdaság jövőjére, a mesterséges intelligencia és az emberi intelligencia közötti különbséget, valamint a figyelembe veendő etikai megfontolásokat.

Mi a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia kifejezés bármely olyan számítógépre használható, amely az emberi agyhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, beleértve a kritikus gondolkodás, a döntéshozatal és a termelékenység növelésének képességét. A mesterséges intelligencia alapja az emberi meglátások, amelyeket úgy lehet meghatározni, hogy a gépek könnyedén megvalósíthassák a feladatokat, a legegyszerűbbektől a legbonyolultabbakig.

A szintetizált meglátások az intellektuális tevékenység eredménye, beleértve a tanulmányozást, az elemzést, a logikát és a megfigyelést. A mesterséges intelligencia fogalomkörébe olyan feladatok tartoznak, mint a robotika, a vezérlési mechanizmusok, a számítógépes látás, az ütemezés és az adatbányászat.

Mi az emberi intelligencia?

Az emberi intelligencia az ember gondolkodási, megértési, tanulási, tervezési, problémamegoldási, kommunikációs és a környezethez való alkalmazkodási képessége. Az a képesség, hogy a rendelkezésre álló információkat felhasználja és különböző helyzetekben alkalmazza. Az emberi intelligencia az érzelmi intelligenciához is kapcsolódik, amely magában foglalja az érzelmek felismerésének és kifejezésének képességét, más emberek megértését és a velük való hatékony kommunikációt. Az emberi intelligencia nagyon összetett, és még mindig kutatás és tanulmányozás tárgya.

Az emberi intelligencia és viselkedés eredete a genetika, a neveltetés és a különböző helyzeteknek és környezeteknek való kitettség egyedi kombinációjára vezethető vissza. És teljes mértékben az egyén szabadságától függ, hogy az újonnan szerzett információk alkalmazásával alakíthatja környezetét.

Mesterséges intelligencia vs. emberi intelligencia

Az alábbiakban az emberi intelligenciát és a mesterséges intelligenciát hasonlítjuk össze:

Evolúció

• A gondolkodás, az érvelés, az értékelés stb. kognitív képességei természetüknél fogva beépülnek az emberbe.
• Norbert Wiener, aki a kritikai mechanizmusokat feltételezte, jelentős korai hozzájárulást tulajdonítanak a mesterséges intelligencia fejlődéséhez.

Lényeg

• Az emberi intelligencia célja a kognitív tevékenységek egy sorának kombinálása az új körülményekhez való alkalmazkodás érdekében.
• A mesterséges intelligencia célja, hogy olyan számítógépeket hozzon létre, amelyek képesek úgy viselkedni, mint az emberek, és olyan feladatokat végezni, amelyeket az emberek normális esetben elvégeznének.

Funkcionalitás

• Az emberek az agyuk által biztosított memóriát, feldolgozási képességeket és kognitív tehetségeket használják.
• Az adatok és parancsok feldolgozása alapvető fontosságú a mesterséges intelligenciával működő eszközök működéséhez.

Működés üteme

• Ha a sebességről van szó, az ember nem ér fel a mesterséges intelligenciával vagy a robotokkal.
• A számítógépek sokkal több információt képesek nagyobb sebességgel feldolgozni, mint az egyének. Abban az esetben, ha az emberi elme öt perc alatt képes megválaszolni egy matematikai problémát, a mesterséges intelligencia egy perc alatt tíz problémát képes megoldani.

Tanulási képesség

• Az emberi értelem alapjait a különböző tapasztalatok és helyzetek révén történő tanulás folyamatán keresztül sajátítjuk el.
• A robotok nem képesek absztrakt módon gondolkodni vagy a múltbeli tapasztalatok alapján következtetéseket levonni. Csak az anyaggal való találkozás és a következetes gyakorlás révén képesek ismereteket szerezni, bár soha nem fognak olyan kognitív folyamatot létrehozni, amely csak az emberekre jellemző.

Választáskészítés

• Lehetséges, hogy nem csak számokon alapuló szubjektív tényezők befolyásolják az emberek döntéseit.
• Mivel a megszerzett tények összessége alapján értékel, a mesterséges intelligencia kivételesen objektív, amikor döntéseket hoz.

Tökéletesség

• Az emberi meglátások esetében szinte mindig fennáll az „emberi hiba” lehetősége, ami arra utal, hogy bizonyos árnyalatokat egyszer-egyszer figyelmen kívül hagynak.
• Az a tény, hogy a mesterséges intelligencia képességei egy olyan irányelvgyűjteményre épülnek, amelyet frissíteni lehet, lehetővé teszi, hogy rendszeresen pontos eredményeket szolgáltasson.

Beállítások

• Az emberi elme képes arra, hogy a környezet változó körülményeihez igazítsa nézőpontját. Ennek köszönhetően az emberek képesek emlékezni az információkra és kiválóan teljesíteni a különböző tevékenységekben.
• A mesterséges intelligenciának sokkal több időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon a szükségtelen változásokhoz.

Rugalmasság

• A józan ítélőképesség elengedhetetlen a multitaskinghoz, amit a többféle munka egyidejű zsonglőrködése is bizonyít.
• Ahogyan egy keretrendszer is képes egyesével megtanulni a feladatokat, a mesterséges intelligencia a feladatoknak csak egy töredékét képes egyszerre elvégezni.

Szociális kapcsolat

• Az emberek az elméleti tények elsajátításának képessége, az önismeret szintje és a mások érzelmeire való érzékenység tekintetében felülmúlják a többi állatot. Ennek oka, hogy az emberek társas lények.
• A mesterséges intelligencia még nem sajátította el azt a képességet, hogy fel tudja venni a kapcsolódó szociális és lelkesedési mutatókat.

Operativitás

• Leleményességnek vagy kreativitásnak is nevezhetjük.
• Javítja a rendszer általános teljesítményét. Nem lehet kreatív vagy találékony, mivel a robotok nem tudnak úgy gondolkodni, mint az emberek.

Milyen agysejteket lehet a gyorsabb tanulás érdekében bepiszkálni?

A közelmúltban végzett kutatások eredményei szerint bizonyos sejtek elektromos jellemzőinek megváltoztatása idegi áramkörök szimulációiban azt eredményezte, hogy a hálózatok gyorsabban sajátították el az új információkat, mint az azonos sejtekkel végzett szimulációkban. Azt is felfedezték, hogy ahhoz, hogy a hálózatok ugyanazokat az eredményeket érjék el, kisebb számú módosított sejtre volt szükség, és a megközelítés kevesebb erőforrást fogyasztott, mint az azonos sejteket használó modellek.

Ezek az eredmények nemcsak arra világítanak rá, hogy az emberi agyak hogyan jeleskednek a tanulásban, hanem segíthetnek fejlettebb mesterséges intelligencia rendszerek, például a digitális asszisztensek beszéd- és arcfelismerő szoftvereinek és az autonóm jármű navigációs rendszereinek kifejlesztésében is.

A kutatók az „időállandó” beállítására összpontosítottak, vagyis arra az ütemre, amellyel egy sejt a társult sejtek cselekvései alapján döntést hoz a saját sorsáról. Egyes sejtek gyorsan döntenek, míg másoknak hosszabb időbe telik a válaszadás, és a közeli sejtek cselekedeteire alapozzák döntésüket.

Mi lesz az ember és a mesterséges intelligencia jövője?

A mesterséges intelligencia képességei folyamatosan bővülnek. A mesterséges intelligencia rendszerek kifejlesztése jelentős időt vesz igénybe, ami emberi beavatkozás hiányában nem történhet meg. A mesterséges intelligencia minden formája, beleértve az önvezető járműveket és a robotikát, valamint az olyan összetettebb technológiákat, mint a számítógépes látás és a természetes nyelvi feldolgozás, az emberi értelemtől függ.

A mesterséges intelligencia hatása a munkahelyek jövőjére

A feladatok automatizálása

A mesterséges intelligencia legszembetűnőbb hatása a korábban manuálisan végzett folyamatok digitalizálásának és automatizálásának eredménye az iparágak széles körében. Ezeket a korábban kézzel végzett feladatokat ma már digitálisan végzik. Jelenleg azokat a feladatokat vagy foglalkozásokat, amelyek bizonyos fokú ismétlődést vagy nagy mennyiségű adat felhasználását és értelmezését igénylik, számítógép közli és kezeli, és bizonyos esetekben nincs szükség emberi beavatkozásra ahhoz, hogy ezeket a feladatokat vagy munkákat elvégezzék.

Új lehetőségek

A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt a munkaerő számára a korábban emberigényes feladatok automatizálásával. A technológia gyors fejlődése új tanulmányi és munkaterületek megjelenését eredményezte, mint például a digitális mérnöki munka. Ezért, bár a hagyományos kézi munkát végző munkakörök kihalhatnak, új lehetőségek és karrierek fognak megjelenni.

Gazdasági növekedési modell

Ha a mesterséges intelligenciát nem csak a fejlődés érdekében, hanem jó célra használják, akkor a mesterséges intelligencia képes növelni a termelékenységet és az együttműködést egy vállalaton belül, hatalmas új növekedési lehetőségeket nyitva meg. Ennek eredményeként ösztönözheti az áruk és szolgáltatások iránti kereslet növekedését, és olyan gazdasági növekedési modellt működtethet, amely terjeszti a jólétet és emeli az életszínvonalat.

A munka szerepe

A mesterséges intelligencia korában sokkal fontosabb a foglalkoztatásban rejlő, az életszínvonal fenntartásán túlmutató lehetőségek felismerése. Ez a részvétel, a társalkotás, az elkötelezettség és a szükségesség érzésének alapvető emberi szükségletének megértését közvetíti, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni. Így néha még a hétköznapi munkahelyi feladatok is értelmessé és előnyössé válnak, és ha a feladatot megszüntetik vagy automatizálják, olyasmivel kell helyettesíteni, ami hasonló lehetőséget biztosít az emberi önkifejezésre és kitárulkozásra.

A kreativitás és az innováció növekedése

A szakembereknek most több idejük marad az elemzésekre, az új és eredeti megoldások nyújtására és más olyan műveletekre, amelyek szilárdan az emberi értelem területére tartoznak, miközben a robotika, a mesterséges intelligencia és az ipari automatizálás a korábban az emberek által végzett hétköznapi és fizikai feladatok egy részét elvégzi.

A mesterséges intelligencia felváltja majd az embert?

Bár a mesterséges intelligencia képes automatizálni bizonyos feladatokat és munkaköröket, bizonyos területeken valószínűleg felváltja majd az embert. A mesterséges intelligencia leginkább az ismétlődő, adatvezérelt feladatok kezelésére és az adatvezérelt döntések meghozatalára alkalmas. Az olyan emberi készségek, mint a kreativitás, a kritikus gondolkodás, az érzelmi intelligencia és az összetett problémamegoldás azonban még mindig értékesebbek és a mesterséges intelligencia által könnyen reprodukálhatók.

A mesterséges intelligencia jövője valószínűleg inkább az emberek és a gépek együttműködését jelenti majd, ahol a mesterséges intelligencia kiegészíti az emberi képességeket, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy az emberi leleményességet és szakértelmet igénylő, magasabb szintű feladatokra összpontosítsanak. Lényeges, hogy a mesterséges intelligenciára olyan eszközként tekintsünk, amely növelheti a termelékenységet és elősegítheti az új lehetőségeket, nem pedig az emberi közreműködés teljes helyettesítőjeként.