Melyek a mesterséges intelligencia fejlődési szakaszai és típusai

A mesterséges intelligencia a számítástechnika egyik ága, amely olyan rendszerek és algoritmusok kifejlesztésére törekszik, amelyek képesek egy gépet emberi tulajdonságokkal felruházni, mint például a tanulás vagy a tevékenységek tervezési képessége, és így az emberi képességeket leutánozni. Ennek eredményeképpen számos felhasználási területe van a legkülönbözőbb ágazatokban.

A mesterséges intelligencia egyszerűen olyan gépek tervezésének és létrehozásának tekinthető, amelyek képesek az emberi kognitív folyamatok, például a döntéshozatal, a tárgyfelismerés, az összetett problémák megoldása és még sok más dolog utánzására. Fedezze fel, hogy melyek a mesterséges intelligencia típusai, valamint a mesterséges intelligencia 3 kategóriája.

Mielőtt megismernénk, hogy melyek a mesterséges intelligencia típusai, a mesterséges intelligencia technológiájának 3 szakasza van, amely képes megváltoztatni a jövőt, nevezetesen – általános mesterséges intelligencia (AGI), szűk mesterséges intelligencia (ANI) és mesterséges szuperintelligencia (ASI). A mesterséges intelligencia fejlődési szakaszai a következők:

Szűk mesterséges intelligencia (ANI)

A szűk mesterséges intelligencia, amelyet néha gyenge mesterséges intelligenciának is neveznek, olyan, mint amikor a mesterséges intelligencia rendszerek parancsokat hajtanak végre, vagy konkrét feladatokat határoznak meg. A szűk mesterséges intelligencia egy kognitív képesség elsajátítására és végrehajtására van tervezve, és nem képes önállóan megtanulni különböző készségeket. Ezért a technológiát nem lehet önállóan megérteni. Ezeket a technikákat rendszeresen együtt használják a gépi tanulás és a neurális hálózatok algoritmusain belül, meghatározott célok elérése érdekében.

Az ilyen feldolgozás a szűk mesterséges intelligencia példája, mivel képes felismerni és válaszolni a hangparancsokra, de más feladatokkal nem fog jól működni.

A szűk mesterséges intelligenciának például van néhány felhasználási lehetősége, például a képfelismerő szoftverek, az önvezető autók és a mesterséges intelligencián alapuló virtuális asszisztensek.

Általános mesterséges intelligencia (AGI)

Az általános mesterséges intelligencia, más néven erős mesterséges intelligencia a mesterséges intelligencia fejlődésének következő lépcsőfoka, amikor a gépek már nem csak az emberekhez hasonlóan érvelési és döntési képességet szereznek.

Az erős mesterséges intelligenciával kapcsolatos első tény, hogy ez egy hipotetikus fogalom, amelynek nincsenek létező modelljei. Mindazonáltal az előrejelzések szerint az ilyen gépek valószínűleg az emberekéhez hasonló intelligenciával fognak rendelkezni.

Az erős mesterséges intelligenciát számos tudós, köztük Stephen Hawking is fenyegetésnek tartja az emberi létre nézve, aki kijelentette:

„A mesterséges intelligencia távoli végén, ha azt emberi beavatkozás nélkül érik el, a jövő sivár lehet az emberek számára”. Eljutna egy olyan pontra, ahol egyszerűen csak önmagát tervezné és önfejlesztő lenne, de egyre gyorsabb és gyorsabb ütemben. A biológiai evolúció sebességében lassú folyamatok által korlátozott emberek reménytelenek lehetnének, és ezért reménytelenek lennének a mesterséges intelligenciával rendelkezőkkel szemben.

Mesterséges szuperintelligencia (ASI)

A mesterséges szuperintelligencia azt jelenti, hogy a számítógépek nemcsak olyan intelligensek lesznek, mint egy átlagos ember, hanem még az embernél is sokkal intelligensebbek. Valójában a mesterséges szuperintelligencia, a jövő filmjeinek cselekménye eddig egy olyan forgatókönyvet mutat, ahol a gépek átveszik a hatalmat, ahogyan azt a sci-fi könyvekben leírták.

Ez a közeljövőben lehetséges lehet. „A mesterséges intelligencia (a mesterséges intelligencia valóban, de nem csak a szűk értelemben vett mesterséges intelligenciára korlátozódik) fejlődésének rohamos sebessége nehéz. A legtöbb embernek, aki nem áll közvetlen kapcsolatban olyan csoportokkal, mint a DeepMind, fogalma sincs arról, hogy milyen gyors a fejlődés – szinte közel van az exponenciális görbéhez. Ezért a kockázat az, hogy öt éven belül (maximum 10 éven belül) valami veszélyes dolog történhet”, ahogy Elon Musk mondta.

Az alábbiakban megtudhatod, hogy melyek a mesterséges intelligencia típusai:

Reaktív gépek mesterséges intelligencia

A passzív robotlények egyszerűen ugyanúgy viselkednek, ha stimulálják őket, mint a passzív embereket. Most tudnak válaszolni, de a múltat nem biztos, hogy megtartják – nem ők azok, akik emlékeznek a tapasztalatokra, és a megpróbáltatások átélése után új ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek. Ehhez azt is meg kell jegyezni, hogy a reagáló gépek bizonyos számú bemenetre adott válaszának köre nagyon szűk. A reaktív gépek alkotják a mesterséges intelligencia hasznosításának középpontját.

A reaktív gépek működése néhány elemi autonóm művelet elvégzésében nyilvánul meg, mint például a kéretlen e-mailek kiszűrése a postaládából, vagy a termékek ajánlása a vásárlási előzmények alapján. Bár a reaktív mesterséges intelligencia nem képes újszerű megoldásokat létrehozni, és ezen túlmenően bonyolultabb képességekkel sem rendelkezik, a korlátlan fejlődés még mindig lehetséges.

Korlátozott memóriájú mesterséges intelligencia

Ezt a fajta instabilitást némileg enyhítheti a memóriás mesterséges intelligencia, amely képes tárolni a múltbeli adatokat, és felhasználni azokat előrejelzések készítésére vagy fejlesztési irányok felkínálására. Ez azt jelenti, hogy saját, kizökkentett, rövid távú tudást hoz létre a világról, és csak ritka mindennapi helyzetekben cselekszik ezen tudás alapján.

Ennek a mesterséges intelligenciának a lényege közvetlenül az emberi neuronok mintázatán alapuló mélytanulási megközelítésre támaszkodik. Ez a tény lehetővé teszi, hogy a gép a tapasztalatokon keresztül adatokat fogadjon el, és ezekből tanuljon, javítva ezzel a pontosságát minden egyes cselekedetében.

Az okostelefonjaink, a hangalapú asszisztensek, az önvezető autók, de még az otthonunkban lévő hangvezérelt rendszerek is ezt a fajta mesterséges intelligenciát használják. Ez vonatkozhat az olyan helyzetekre, mint az egyszerű csevegés vagy a személyi asszisztensek, valamint az autonóm járművek fejlettebb felismerésére és más esetekre is.

Elméleti mesterséges intelligencia

Az elmeelmélet olyan mesterséges intelligenciára vonatkozik, amely az emberi érzelmeket vizsgálja, és képes felfedezni azokat. Ez a kifejezés a pszichológiából származik, és az ember empátiaképességét és meggyőzőképességét határozza meg, ami lehetővé teszi számára, hogy megjósolja, mi vár rá. Kétségek vannak afelől, hogy az elmélet hamarosan valósággá válik-e, de a mesterséges intelligencia fejlesztésének területén valami jelentős és ígéretes dolognak tűnik.

Öntudatos mesterséges intelligencia

Az öntudatos mesterséges intelligencia fő gondolata az öntudatra való képességében rejlik. Képes tanulni, érzékelni, észlelni és gondolkodni, mint az emberek. Ezt az egyetlen mesterséges intelligenciának ezt a pontját nevezik a mesterséges intelligencia szingularitásának. Az öntudatos mesterséges intelligencia lehet a mesterséges intelligencia szingularitása, ami a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik célja. Ha az öntudatos mesterséges intelligencia megvalósul, amikor ez megtörténik, akkor az extra lesz, mert a többi ember érzései mellett a mesterséges intelligencia gépeknek is lenne én-érzetük.