Melyek a cöliákia tünetei és mi okozza azt

A cöliákia egy autoimmun emésztési rendellenesség, amely több mint 300 különböző tünet közül egy vagy több tünettel jelentkezik. A kellemetlenségek, amelyeket okoz, és az egészségre gyakorolt hatása miatt elgondolkodhatsz azon, hogy „Miért pont én?”. Ha megérti az okokat, vagy akár azt is, hogy Ön veszélyeztetett-e, az segíthet abban, hogy jobban kézben tartsa a helyzetét, és helyesen kezelje azt.

Mi a cöliákia?

A cöliákia egy olyan emésztési probléma, amely a vékonybelet érinti, és károsítja azt. Sajnos ez esetleg hosszú távú emésztési problémákat eredményezhet, amelyek megakadályozzák, hogy a szervezeted megkapja a szükséges tápanyagokat. Egyes embereknél a betegség a test más részeit is érintheti.

Az autoimmun probléma, a cöliákia nagyon érzékennyé tesz a gluténre, amely a gyakran fogyasztott gabonafélékben, lisztben és az olyan gabonafélékből készült élelmiszerekben található, mint a búza és az árpa. A szervezet immunválaszt vált ki, amikor ezeket az ételeket fogyasztja, ami hasi fájdalmat és puffadást, székrekedést vagy hasmenést, zsíros és bűzös szagú székletet, hányást, fáradtságot és ingerlékenységet okoz.

A cöliákia okai és kockázati tényezői

A cöliákia okai nem teljesen tisztázottak, de vannak bizonyítékok, amelyek bizonyos genetikai mutációkhoz kötik. A gének azonban nem az egyetlen oka a cöliákiának. Úgy tűnik, hogy a teljes népesség akár egyharmada is rendelkezik a cöliákiához kapcsolódó mutációval. Mégis ezeknek csak kis hányadánál alakul ki a probléma. Más szóval környezeti tényezők is szerepet játszanak, amelyek egyeseknél kiváltják a betegséget, másoknál pedig nem.

Bár nem szigorúan véve „okok”, bizonyos kockázati tényezők növelhetik annak az esélyét, hogy valaki cöliákiás betegséget kapjon vagy kialakuljon. Itt megnézzük, mik ezek, hogy Ön jobban felmérhesse saját helyzetét.

Genetikai mutációk

Bizonyos genetikai tényezők, mint például a HLA-DQ, amely a humán leukocita antigén génekhez kapcsolódik, egyes családokban a cöliákia egyik oka lehet. Ezek a gének szabályozzák az immunrendszer fejlődését, és bármilyen hiba hajlamos bizonyos autoimmun betegségek kialakulásához vezetni. Cöliákia esetén a szervezeted a gabonafélékben, például a rozsban, búzában és árpában található glutén fehérjeszekvencia egyes részeire reagál, és gyulladást okoz, amikor nem kellene. Ezek a mutációk generációról generációra öröklődhetnek, ezért ha van olyan testvére vagy szülője, aki cöliákiában szenved, Ön is veszélyeztetett lehet.

A kutatások szerint a cöliákiában szenvedők 95 százalékának a HLA-DQ2 genetikai faktorral, szinte mindenki másnak pedig a HLA-DQ8 genetikai faktorral kell rendelkeznie. Önt is meg lehet vizsgálni e gének jelenlétének kimutatására. Egyeseknél mindkét mutáció előfordulhat.

Családi előzmények

Ha van olyan családtagja, aki cöliákiában szenved, 10 százalékos esélye van a betegség kialakulásának. Ha egypetéjű ikertestvére szenved a problémától, a kockázata 75 százalékra nő, szemben azzal, ha bármely más családtagról van szó.

Gyermekkori betegség

Ha kora gyermekkorában rotavírust vagy más emésztőrendszeri fertőzést kap, az növelheti a cöliákia kialakulásának esélyét.

Életkor, amikor először ettek glutént

A glutén bevezetése a csecsemő étrendjébe szintén szerepet játszik a cöliákia kialakulásának kockázatában. Ha egy csecsemő még három hónapos kora előtt glutént kap, az különösen fogékonnyá teszi. Javasoljuk, hogy a baba legalább hat hónapos koráig ne kerüljön glutén a szervezetébe.

Nem szoptatnak sokáig

Vannak kutatások, amelyek szerint minél hosszabb ideig szoptattak csecsemőként, annál később alakul ki nála valószínűleg cöliákia. Továbbá, ha csecsemőként korán megismerkedett a gluténnel, és addigra leállt az anyatejről, akkor valószínűleg nagyobb a kockázata a korai cöliákia kialakulásának.

Egyéb egészségügyi problémák

Az olyan autoimmun problémák, mint a pajzsmirigybetegség vagy az 1-es típusú cukorbetegség, nagyobb valószínűséggel teszik valószínűbbé más autoimmun problémák, köztük a cöliákia kialakulását. Tény, hogy a cöliákia 56-ból 1 embernél fordul elő, akiknek kapcsolódó tünetei vannak, míg az egészséges lakosság körében ez az arány 1:133-ból.

Ez néhány olyan betegség vagy rendellenesség, amely összefüggésbe hozható a cöliákia kockázatának növelésével.

Pajzsmirigyproblémák
1-es típusú cukorbetegség
Colitis ulcerosa vagy vastagbélgyulladás
Az idegrendszer és az agy neurológiai rendellenességei, mint például az epilepszia
Down-szindróma
Turner-szindróma

Mi a teendő, ha cöliákia gyanúja merül fel?

Ha gyanítja, hogy cöliákiája van, akkor a glutén fogyasztása után vérvizsgálatot kell végeznie, hogy kiderüljön, hogy a betegségben szenved-e, és vérvizsgálatnak kell alávetnie magát. Az orvos ezután a vékonybél endoszkópos biopsziáját írhatja elő a diagnózis megerősítésére. Ellenőrizni fogják, hogy a bélrendszerének károsodása hasonló-e ahhoz, ami a cöliákia esetén várható. A végső megerősítés akkor érkezik, ha az Ön állapota javul a gluténmentes étrendre való áttérés után.

Amennyiben cöliákiát diagnosztizálnak, táplálkozási szakemberrel kell együttműködnie, hogy olyan étrendet tervezzen, amely figyelembe veszi a glutén emésztésével kapcsolatos problémáját. Az olyan gabonafélék mellett, mint a búza és az árpa, kerülnie kell az ezeket tartalmazó gabonaféléket és élelmiszereket is. Ez azt jelenti, hogy a gluténtartalmú kenyerek, sőt még a sör sem jöhet szóba.