Keratoconus: Diagnózis, okok, tünetek és kezelés

A szomorú dolog az áldásokkal kapcsolatban az, hogy a legtöbbjüket természetesnek veszik.

Vegyük például a szemünket. Minden benyomásunk közel 80 százaléka a látáson keresztül alakul ki. Megkönnyítik a külső ingerek befogadását, amelyeket az agyunkban összerakhatunk, így segítve minket abban, hogy minden egyes nap új dolgokat tanuljunk. És ha egy nap minden más érzékszervünktől, például a tapintástól vagy az ízleléstől megfosztanának minket, akkor a látásunk az, ami a legjobban megvédhet minket a veszélytől.

Sajnos azonban legtöbbünk életének egy bizonyos pontján – legyen az fiatalkorunkban vagy idős korunkban – a látásvesztés valamilyen formáját tapasztaljuk majd. A szürkehályogtól és az időskori makuladegenerációtól kezdve az éjszakai vakságon át a zöldhályogig – a látásvesztés számos különböző szembetegség formájában jelentkezik.

A szem egészségével és a betegségekkel kapcsolatos tájékozottság az első lépés a látásvesztés elleni védekezésben, hogy megóvjuk látásunkat. Az egyik leggyengítőbb ilyen betegség pedig a keratoconus.

Mi a keratoconus?

A keratoconus, gyakran „KC” rövidítéssel, a szaruhártya kidudorodása, amelyet a benne lévő kollagénrostok gyengülése okoz. Ahogyan az építőiparban használt rossz minőségű acélgerendák hibás szerkezetekhez vezethetnek, úgy a gyengébb kollagénrostok a szem szerkezetében is meghibásodáshoz vezethetnek. Ezek a gömb alakú szaruhártya elvékonyodását és megnyúlását okozzák a középpontja közelében, így az túlzottan kidudorodik, egészen addig, amíg kúp alakúvá nem válik.

Hogyan befolyásolja a keratoconus a látást?

A keratoconus nem gyulladásos jellegű, és nem okoz vakságot, de az alakváltozás és a szaruhártya elvékonyodása azt eredményezheti, hogy a szaruhártya elveszíti átlátszóságát. Így a betegség ronthatja az érintett szem fókuszálási képességét. Ha nem kezelik hamarosan, akár a szaruhártya hegesedését is okozhatja, ami csak rontja a látást.

A keratoconus progresszív jellegű, és általában mindkét szemet érinti. A progresszió mértéke azonban az egyes szemekben nagyon gyakran egyenlőtlen, és meglehetősen gyakori, hogy az egyik szemen az állapot előrehaladottabb, mint a másikon.

A keratoconus diagnózisa

A keratoconus ezer emberből legfeljebb egyet érint. Általában gyakoribb az ázsiaiak körében, ezt a betegséget többnyire tinédzsereknél és fiataloknál diagnosztizálják, a transzplantációs műtétek többségét 20-45 év közötti betegeken végzik.

Mi okozza a keratoconust?

A kutatók még mindig nem túl biztosak abban, hogy valójában mi okozza a keratoconust. Úgy vélik azonban, hogy a genetikai tényezők hatalmas szerepet játszhatnak. A betegséget összefüggésbe hozták a Down-szindrómával, a kötőszöveti rendellenességekkel és az allergiás betegségekkel, például az ekcémával és az asztmával is. Egyes orvosok szerint az is hozzájárulhat a keratoconus kialakulásához, hogy a szemet túl sokat dörzsölik, vagy rosszul illeszkedő kontaktlencsét használnak.

A keratoconus tünetei

A szaruhártya alakjának megváltozása: A keratoconus leggyakoribb tünete a szaruhártya – a szemgolyó előtti tiszta felület – kidudorodása. Bár ez a kezdeti fázisokban nem túl nyilvánvaló, a betegség progresszív súlyosbodásával a szaruhártya úgy tűnhet, mintha szinte kitolná magát a szemgödörből.

A látás minőségének romlása: Amint a szaruhártya elkezdi drámaian megváltoztatni alakját, nem képes ellátni azt a feladatát, hogy a szembe érkező fényt megtörje a lencsére. Ennek következtében a lencse nem képes a beérkező információt megfelelően a retinára fókuszálni, és ez a látás minőségének jelentős romlását okozza. A fényérzékenység, a homályosság és az, hogy mindent homályos, szellemszerű képként látunk, gyakori korai tünetek, amelyek általában a beteg fiatalkorában jelentkeznek.

A keratoconus kezelése

A keratoconus kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre. Ajánlott először egy alapos vizsgálatot végeztetni az érintett szemészorvosnál, mivel ez segíthet megállapítani, hogy melyik kezelés a legjobb az érintett szem számára.

Szemüveg: A szemüveg segíthet a keratoconusban előforduló rövidlátás és asztigmatizmus sikeres korrekciójában. Ez azonban csak a szembetegség korai szakaszában lehetséges.

Kontaktlencsék: A kontaktlencséket gyakran írja fel az orvos, hogy segítsen korrigálni a szabálytalan alakú szaruhártyát, és rákényszerítse, hogy kupola alakú maradjon. Ez ismét csak a betegség korai szakaszában van így. A keratoconusos betegek körülbelül 5-10%-a eléri azt a stádiumot, amikor a kontaktlencsék már nem hatékonyak, és szaruhártya-átültetés javasolt.

Szaruhártya-átültetés: Ha a keratoconusos betegek egy bizonyos ponton túl előrehaladnak, invazív szaruhártya-átültetésre lehet szükségük. A minimálisan invazív kezelések azonban hatékonyan gyógyíthatják a keratoconust, feltéve, hogy azt korán diagnosztizálják. Ezáltal teljesen elkerülhető a teljes szaruhártya-átültetés szükségessége.

Szaruhártya kollagén keresztkötéses kezelés: Ez a keratoconus súlyos eseteinek egyik orvosi kezelése. A szaruhártya kollagén keresztkötés célja, hogy a benne lévő gyenge kollagénrostok megerősítésével stabilabb szerkezetet adjon a torzult szaruhártyának. Ezáltal segít megállítani a betegség jövőbeni progresszióját.

Megjegyzés: Fontos megjegyezni, hogy bár a kontaktlencsék a szembetegség időszakában minden bizonnyal jó látást biztosítanak, amit egyébként nehéz lett volna elérni, nem fogják lelassítani a kúpos szaruhártya kialakulásának ütemét, és nem fogják lelassítani a keratoconus progressziójának ütemét sem. A lencsék viselése során csak átmenetileg lapítják ki a szaruhártya szabálytalan alakú hámját (vagy bőrét), így azt az illúziót keltik, hogy megállítják a keratoconus progresszióját. Ha a betegség előrehalad, a kontaktlencséket folyamatosan frissíteni kell, hogy lépést tartson a szem romló állapotával, miközben műtétet lehet javasolni annak megakadályozására, hogy a betegség további látásromlást okozzon.