Hogyan változik az agyad, amikor valami újat tanulsz

Ha bármilyen életkorban megtanulsz valami újat, az jelentős és maradandó hatással van az agyadra. Az új készségek elsajátítása fizikailag is megváltoztatja az agyadat. A tanulás főként a szinapszisokon, az agyban lévő neuronok közötti kapcsolódási pontokon zajlik.

Ezzel szemben az unalom, ami akkor következik be, ha nem tanulsz túl gyakran új dolgokat, veszélyes lehet az agyad egészségére és általános jólétére. Az International Journal of Epidemiology című szaklapban megjelent tanulmány megfigyelte, hogy a hosszan tartó unatkozás megduplázhatja a szívbetegségek kockázatát.

Ha nem szerez új tapasztalatokat és nem tanul új készségeket, az lelassíthatja az agyat, és kevésbé lesz érzékeny. A felnőttkori tanulás bizonyítottan lassítja az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását és előrehaladását, amellett, hogy megakadályozza a szellemi képességek általános lelassulását.

Íme négy elsődleges módja annak, hogy a tanulás hogyan változtatja meg az agyadat.

Megemelkedik a dopaminszinted

Egy új készség, nyelv vagy bármi új megtanulása gyakran izgalmas a tanuló személy számára. Ez az izgalom hatására egy dopamin nevű kémiai neurotranszmitter szabadul fel, ami izgalmassá teszi a tanulási folyamatot, és arra is késztet, hogy megismételje az élményt.

A dopamin többek között olyan élmények esetén is felszabadul, mint a szerelem, a függőséget okozó viselkedés és a figyelemzavar. A legújabb kutatások szerint a dopamin neuronok tüzelése a jutalomvárás eredményeként motiváló anyag.

Erősíti a hosszú távú memóriát

Amikor valami újat tanulsz, az először átmenetileg a rövid távú memóriádban tárolódik. Később ez az információ átkerül az agyad hosszú távú tárolójába. Ez a tevékenység többnyire alvás közben történik. A megfelelő alvás tehát kritikus fontosságú ahhoz, hogy a tanultakat a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába helyezzük át. Ezért van az, hogy az alvásmegvonás szorosan összefügg a memóriavesztéssel.

Ha valamit figyelmesen megtanulunk, és elaludva gondolkodunk rajta, az agyunk tartósan elraktározza azt, és szükség esetén előhívható. Ha a tanulót rávesszük, hogy aktívan használja az új ismereteket, a tanulás erősebbé és mélyebbé válik. Mivel az emlékek sok szinapszison és az agyban található neuronokon keresztül haladnak, gyakran előfordul a lebomlás, ami az átvitel után hiányossá teheti az emlékeket.

Javítja a mielin növekedését

A mielin fehérjék és foszfolipidek kombinációja, amely szigetelő burkot képez számos idegrost körül, ami növeli az impulzusok továbbításának sebességét. Ez elengedhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez. A mielin gyorsabbá teszi a jelek mozgását az idegsejtjeinkben.

Amikor új készségeket tanulunk, különösen idősebb korban, ez segít abban, hogy több mielin kerüljön az idegtengelyeinkre, ami javítja az agyban lévő kapcsolatokat, és gyorsabbá és jobbá teszi az agy működését. A mielin különösen jól működik, ha egy új tapasztalatot gyakran többször is megismétlünk.

Az agyad új neuronokat és kapcsolatokat képez

Minden alkalommal, amikor új készséget vagy valami újat tanulsz, az agyad új kapcsolatokat és neuronokat hoz létre, ami a meglévő idegpályákat erősebbé vagy gyengébbé teszi. A kutatók ezeket a változásokat az agy „plaszticitásaként” emlegetik. Az idegsejtjeid dendritjei jeleket kapnak más dendritektől, és a jelek az axon mentén haladnak, amely összeköti őket más dendritekkel és idegsejtekkel.

Ezeknek a jeleknek a sebessége olyan gyors, hogy csak a másodperc töredékét veszi igénybe. A jelek közül azonban sok anélkül továbbítódik, hogy az agy tudatában lenne a műveletnek. Az emberi agy, amely a magzati korban kezd fejlődni, egészen életünk végéig folyamatosan változik. Tehát minél többet tanulsz életed során, annál inkább változik és fejlődik az agyad.