Hogyan hat a trauma az agyra és a testre

A trauma sokféle formában és formában jelentkezik. A fizikai sérülésektől kezdve a stresszes helyzetekig bármi lehet. Ilyenek például az autóbalesetek, a természeti katasztrófák és a szeretteink halálának feldolgozása.

A fizikai trauma gyakoribb, mint gondolnánk. Az 1 és 44 év közötti népeknél ez a legfőbb halálozási ok, még a ráknál és a szívbetegségnél is gyakrabban. Világszerte a halálesetek 10 százalékát és a fogyatékosságok 16 százalékát teszi ki az Egészségügyi Világszervezet szerint.

Még a mentális egészség is megsínyli. A fizikai traumával ellentétben azonban a pszichológiai trauma sérüléssel vagy anélkül is kialakulhat. Elég egy veszélyes vagy életveszélyes élmény.

Ha trauma történik, az a szervezetre a következő módon hathat.

Stresszválasz

Kétségtelen, hogy a trauma stresszel jár. Amint megtörténik, a stresszválasz beindul.

Először a harc-vagy-menekülés válasz a védekező üzemmódot indítja be. Ez megmentheti az életét! Ha azonban ez a stressz tartósan fennáll, olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a fejfájás, az álmatlanság és az emésztési problémák.

Idővel a krónikus stressz súlyosabb állapotokká válhat. Szívbetegség, magas vérnyomás és elhízás csak néhány a lehetőségek közül. Az immunitás is zuhanórepülésbe kerülhet, ami növeli a megfázás és a fertőzések esélyét.

Érzelmileg az emberek különböző módon élik meg a traumatikus stresszt. Szomorúsággal, dühvel és ingerlékenységgel jár. Egyeseknél poszttraumás stresszbetegség (PTSD) alakulhat ki.

Gyulladás

Ha szeretné megérteni, hogyan hat a trauma a szervezetre, összpontosítson a gyulladásra. Ez a stressz által kiváltott védekező válasz a szervezet helyreállítását célozza. Mind a gyógyulást, mind a szövődményeket a gyulladásos válasz irányítja.

Egy súlyos sérülést követő 30 percen belül a gyulladás munkához lát. Aktiválja a vérlemezkéket, hogy elősegítse az alvadást, a vérveszteség megállításának reményében. Gyulladásos mediátorok is felszabadulnak, hogy riadóztassák az immunrendszert. A fehérvérsejtek pedig a sérüléshez sietnek, hogy elpusztítsák a káros kórokozókat.

Ugyanakkor a gyulladás az egészséges szöveteket is károsítja. Ahogy a gyulladásos mediátorok a sérülés felé haladnak, a közeli szervek „felveszik” őket. Ez a folyamat szervi károsodáshoz vezethet, ami még több problémát okozhat.

Károsodott immunrendszer

A trauma jelentősen gyengítheti az immunrendszert. Mindez a gyulladásos reakciónak köszönhető, amely megbontja az immunrendszer egyensúlyát és a fertőzésekkel szembeni ellenállását.

Ennek az egyensúlytalanságnak nagy részét a szövetkárosodás okozza. Ahogy a fehérvérsejtek a sérüléshez sietnek, káros sejttörmelék szabadul fel. Az immunrendszer az alarminoknak nevezett antigéneknek is ki van téve. Ezek a molekulák az immunválasz riasztására szolgálnak, de egyben stresszelhetik is azt.

Még a lelki trauma is elnyomhatja az immunrendszert. Amikor az agy stresszes, olyan hormonok szabadulnak fel, mint a kortizol. Idővel ezek a hormonok csökkenthetik a szervezet normális funkcióit és csökkenthetik az immunitást.

Fokozott szepszis kockázat

Ha az immunitás súlyosan károsodik, a fertőzésre adott válaszreakció kiterjedt gyulladáshoz vezethet. Ezt az életveszélyes állapotot nevezzük szepszisnek. A sebészeti intenzív osztályon ez a halál egyik fő oka. A betegek 28-50 százaléka meghal.

Általában ezt az egész testre kiterjedő fertőzést baktériumok okozzák. De eredhet gombákból és vírusokból is, sőt néha helyi fertőzésekből is. És mivel a szepszis mellékhatásai más betegségekhez hasonlóak, nehéz lehet diagnosztizálni. A tünetek közé tartozik a láz, a hidegrázás, a zavartság és a gyors szívverés.

Rossz véráramlás

A szepszis a véráramlást is befolyásolja. A gyulladás vérrögöket és szivárgó ereket okoz, ami megfosztja a szerveket az oxigéntől és a tápanyagoktól. Ennek következtében a szervek károsodnak. A súlyos esetek többszervi elégtelenséghez és halálhoz vezethetnek.

A véráramlási problémák szepszis nélkül is kialakulhatnak. Mind az erős külső vagy belső vérzés sokkot okozhat a szervezetben. Ez az életveszélyes állapot is megfosztja a szerveket az oxigéntől és a tápanyagoktól, növelve a többszervi elégtelenség kockázatát. A gyakori tünetek közé tartozik a szorongás, a mellkasi fájdalom, a zavartság, a felületes légzés és az eszméletvesztés.

Ezenkívül, amikor a szervezet megsérül, a vér az agyba irányul át és megsérül. Ez azt is megakadályozhatja, hogy a szervek megkapják a szükséges vért.

Légzőszervi károsodás

Gyakran a légzőszervek érintettek a leginkább, ami az akut légzési distressz szindrómának (ARDS) nevezett állapothoz vezet. Ez a halálesetek 50-80 százalékáért felelős, így a trauma egyik legsúlyosabb mellékhatása. Az akut légzési distressz szindróma hosszabb kórházi tartózkodással és rosszabb hosszú távú egészségi állapottal is összefügg.

Nem meglepő módon a 65 év feletti betegeknél a legnagyobb az akut légzési distressz szindróma kockázata.

Mentális egészségügyi problémák

A trauma a mentális és érzelmi egészségre is hatással van. Végül is nehéz lehet elfelejteni egy sokkoló eseményt, legyen az akár egy sérülés, akár egy szerettünk halála.

A gyakori tünetek közé tartozik a szorongás, a szomorúság, a csökkent összpontosítás és az alvászavar. Jellemzően a traumatikus esemény szúró hatása idővel csökken. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy az ember nehezen tud visszatérni a megszokott kerékvágásba. A flashbackek, a kiszámíthatatlan érzelmek és a rossz álmok megzavarhatják a kapcsolatokat és a mindennapi életet.

Még a memóriát is befolyásolhatja a trauma. Amikor a szélsőséges stressz gyulladáshoz vezet, az agyban elhalnak az idegsejtek. Ráadásul a citokinek nagymértékben kifejeződnek a hippokampuszban, az agynak abban a részében, amely a memóriáért felelős.

Nyilvánvaló, hogy a trauma pontos hatásai a trauma típusától és súlyosságától függnek. Emellett minden embernél más és más. Orvosi szemszögből nézve pontosan ez az, ami miatt a trauma olyan nehezen kezelhető.