Fontos személyiségzavarok, amelyekkel tisztában kell lennie

A személyiségzavarokat olyan mentális betegségeknek nevezhetjük, amelyek sajátos gondolkodás- és viselkedésmintával rendelkeznek, amely nem egészséges és rugalmas, és zavarja a mindennapi tevékenységek normális működését. A személyiségzavarban szenvedő emberek érzelmei labilisak, és nem képesek úgy kezelni a problémákat, mint mások.

Problémáik vannak a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, ami vagy elszigetelődéshez vezet, vagy nem. Terápiákkal és gyógyszeres kezeléssel kezelhetők, bár az elfogadás hiánya és a nem megfelelő hozzáállás és viselkedés megnehezítheti a kezelésüket.

Fontos személyiségzavarok, amelyekkel tisztában kell lennie

Paranoid személyiségzavar

A paranoid személyiségzavarban szenvedő emberek nem bíznak az emberekben, és gyakran gyanakodnak arra, hogy a körülöttük lévő embereknek rejtett indítékuk van arra, hogy ártani vagy becsapni akarnak nekik. Bár ennek a bizalmatlanságnak nincs alapja, érzékenyen reagálnak arra, amit mondanak nekik, és kitartóan neheztelnek. Ez a minta a kezelésüket is megnehezíti, mivel nem biztos, hogy megbíznak az orvosaikban.

A paranoid személyiségzavarban szenvedő emberek nehezen építenek szoros kapcsolatokat. Függetlenek és szociálisan elszigeteltek, mivel folyamatosan megkérdőjelezik mások lojalitását. Emellett dühöt éreznek a feltételezett bántalmazás miatt, szoronganak a vélt fenyegetések miatt, és makacsnak, vitatkozónak, ellenségesnek és védekezőnek tartják őket.

A paranoid személyiségzavar gyakrabban fordul elő olyan családokban, ahol más pszichotikus zavarok, például skizofrénia és téveszmés zavar is előfordul.

Skizoid személyiségzavar

A skizoid személyiségzavarban szenvedő emberek nem élvezik a szoros kapcsolatokat, beleértve a családtagokkal való kapcsolatokat sem. Jobban szeretnek olyan tevékenységekben részt venni, amelyek minimális társas interakciót igényelnek.

A fantáziavilágban élnek, érzelmileg hidegek, nem reagálnak, és közömbösek a kritikával vagy dicsérettel szemben.

Skizotip személyiségzavar

A skizotip személyiségzavarra a furcsa viselkedés, a különös gondolatok, a hideg és nem megfelelő érzelmek, valamint az emberekkel való szoros kapcsolat fenntartásának nehézségei jellemzőek. Bár nem szakadnak el a valóságtól, olyan dolgokban hisznek, amelyek nem számítanak normálisnak.

Túlzott szociális szorongásuk abból a paranoid meggyőződésből fakad, hogy mások elkerülik őket. Az elkerülés okának meghatározása helyett inkább azt hiszik, hogy az emberek összeesküvést szőnek ellenük. Ez visszahúzódáshoz és elszigetelődéshez vezet.

Diszociális személyiségzavar

A disszociális személyiségzavarban szenvedő emberek hanyagságot tanúsíthatnak a társadalmi normákkal és erkölcsökkel szemben, agresszívan viselkednek, ismételten hazudnak, és közömbösek mások érzései vagy perspektívái iránt.

Képesek arra, hogy saját hasznukra másoknak kárt okozzanak, és impulzív és gondatlan viselkedésük miatt nehézségeik vannak a kapcsolatok fenntartásában. A disszociális személyiségzavar gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél.

Borderline személyiségzavar

A borderline személyiségzavarban szenvedő embereknek zavartak az érzelmeik, a viselkedésük, az identitástudatuk és a kapcsolataik. Hogy megbirkózzanak az érzelmi kellemetlenségekkel, általában olyan megküzdési stratégiákhoz folyamodnak, mint az önkárosítás, a kábítószerrel való visszaélés és az öngyilkosság, ami tovább súlyosbítja a problémáikat.

Gyakoriak az intenzív és hirtelen dührohamok, a depresszió és a szorongás. Az elhagyatottságtól való félelem hat rájuk, és ürességérzetet tapasztalnak.

A borderline személyiségzavar ötször nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha az illető közeli családtagja is ebben a betegségben szenved.

Hisztrionikus személyiségzavar

Amikor nem a figyelem középpontjában állnak, a hisztrionikus személyiségzavarban szenvedő emberek nagyon kényelmetlenül érzik magukat. Állandóan szükségük van a jóváhagyásra, és rendkívül csábító megjelenésük és viselkedésük lehet. Fizikai megjelenésüket arra használják, hogy magukra vonzzák a figyelmet és befolyásoljanak másokat.

Az ebben a zavarban szenvedő emberek felszínesek, színpadiasak és ellentmondásosak lehetnek az érzelmeik. Bár élénkek és lelkesek, képesek manipulálni az embereket a saját igényeik érdekében.

Nárcisztikus személyiségzavar

Az ebben az állapotban szenvedő emberek nagyképűségről fantáziálnak, kihasználnak másokat a saját előnyükre, szélsőséges önhittséget mutatnak, és hiányzik belőlük az empátia. A nárcisztikus személyiségzavarra jellemző, hogy az önbecsülés törékeny, ezért másoktól állandó jóváhagyást és elismerést igényel. Neheztelnek mások sikerére, és nem reagálnak jól a kritikára.

Nehéz kezelni az ilyen rendellenességben szenvedő embereket, mivel azt hiszik, hogy különlegesek és felsőbbrendűek. Védekező és arrogáns viselkedésük még nagyobb kihívást jelent.

Kerülő személyiségzavar

Alacsony önbecsülés, félénkség, félelem a kritikától és attól, hogy kinevetik őket – ezek azok a jellemzők, amelyek jellemezhetik az elkerülő személyiségzavarban szenvedő személyt. Ezek a tulajdonságok megakadályozzák a személyt abban, hogy másokkal kapcsolatba lépjen, és ezért kerüli a társas tevékenységeket. A megbántástól való félelem miatt elszigetelődnek, és így nincsenek szoros kapcsolataik.

A kisebbrendűségi érzésük és az elhatalmasodó félénkségük megakadályozza őket abban is, hogy kockázatot vállaljanak vagy új dolgokat tegyenek, amelyek megalázó helyzetbe sodorhatják őket.

Függő személyiségzavar

Ahogy a neve is mutatja, a függő személyiségzavar olyan állapot, amikor a személy érzelmi vagy fizikai szükségletei miatt másoktól függ. Nem szeretnek egyedül lenni, és félnek az elhagyatottságtól. Ahhoz, hogy együtt maradhassanak azzal a személlyel, akit szeretnek, képesek eltűrni a bántalmazást, vagy bármit megtenni érte, hogy elkerüljék az elválást. Ez a függőség néha kellemetlenné válhat a körülöttük lévő emberek számára.

Az e rendellenesség tüneteit mutató személyek nehezen vállalnak felelősséget, és könnyen megbántódnak a rosszallás miatt.

Kényszeres-kompulzív személyiségzavar

A kényszeres-kompulzív személyiségzavar (OCPD) különbözik a kényszeres-kompulzív rendellenességtől (OCD), mivel a kényszeres-kompulzív személyiségzavar inkább egy személyiségtípust ír le, mint viselkedést.

A kényszeres-kompulzív személyiségzavarban szenvedő személy jellemző vonásai közé tartozik, hogy mindent rendben kell tartania, és irreális célokat tűz ki maga elé. Nem engedik el könnyen, különösen az anyagi dolgokat, és nagyon kényesek a szabályok, erkölcsök és normák betartására. A kényszeres személyiségzavarban szenvedő emberek maximalisták, és mindent, amit csinálnak, többször is újra és újra átnéznek – emiatt sosem érnek rá időben. Perfekcionista hozzáállásuk nem engedi, hogy feladatokat bízzanak más emberekre.