Endometriózis: 4 lehetséges ok, ami a fájdalom hátterében állhat

Az endometriózis olyan betegség, amely világszerte nők millióit érinti, de gyakran fel nem fedezik és félrediagnosztizálják. Az állapotot klasszikusan úgy határozzák meg, hogy a méhet bélelő szövet (endometrium) a test rendellenes területein, azaz a méhen kívül található. Az endometriózis elváltozásai általában a reproduktív rendszerben találhatók, amely magában foglalja a petefészkeket, a petevezetékeket és a kismedencei üreget. Rendellenes menstruációt okoznak, amelyet dysmenorrhoea (fájdalmas menstruáció), menorrhagia (erős menstruációs folyás) és dyspareunia (fájdalmas szex) jellemez. Kiterjedtebb esetekben azonban a belekbe, a húgyhólyagba és a vakbélbe is behatolhatnak.

Ez olyan emésztőrendszeri tünetekhez vezethet, mint a fájdalmas bélmozgás, görcsök, hasmenés, székrekedés és hányinger a menstruáció idején. Az endometriózis krónikus kismedencei fájdalomhoz, neuropátiához, sőt, egyes esetekben meddőséghez is vezethet. Ezen okok miatt fontos, hogy bővítsük a betegséggel kapcsolatos ismereteinket, és folytassuk az olyan kutatások finanszírozását, amelyek orvosi szempontból a kontroll és a kezelési intézkedések javítására irányulnak. Mielőtt azonban ez megtörténhetne, kulcsfontosságú, hogy először is megértsük, mi okozza pontosan az endometriózist.

Sajnos erre a kérdésre a válasz nem konkrét. Bár a tudományos közösség körében számos jól kutatott elmélet létezik, az endometriózisnak nincs egyetlen kiváltó oka. Úgy tűnik, hogy sok betegséghez hasonlóan itt is több mechanizmus kombinációja vezethet az endometriózis kialakulásának nagyobb kockázatához. Ezért rendkívül hasznos, ha megvitatunk néhányat ezek közül a javasolt okok közül.

Retrográd menstruáció

A retrográd menstruáció a menstruációs törmelék visszafelé történő áramlását jelenti. Bár ez kis mértékben sok nőnél előfordul, feltételezések szerint ez a mechanizmus szerepet játszhat az endometriózis kialakulásában. Sampson elmélete a retrográd menstruációról azt állítja, hogy az endometriózis a menstruáció során a petevezetékeken keresztül a kismedencei üregbe vándorló és a kismedencei üregbe szétszóródó, lecsapódott endometriális sejtekből keletkezik. Ez az egyik legrégebbi elv, amelyet az endometriózis etiológiájának magyarázatára javasoltak.

A retrográd menstruáció által okozott elváltozások a nőknél a menstruáció során fellépő hormonális ingadozásokra reagálnak. Ezek az elváltozások aztán növekednek, menstruálnak, és tovább terjednek a méh normál nyálkahártyája mentén, a petevezetékeken keresztül és a kismedencei üregbe. Bár ez az elmélet felvet egy hipotézist az endometriális sejtek vándorlásának módjára vonatkozóan, nem magyarázza meg teljesen, hogyan képesek endometriózisos elváltozásokká differenciálódni és a méhen kívüli régiókban beágyazódni.

Őssejt-elmélet

A tudományos közösségben jelenleg az egyik legvitatottabb és legvitatottabb téma az őssejtek. Ezek a differenciálatlan sejtek képesek átalakulni és korlátlanul több azonos típusú és formájú, illetve más differenciált sejtet létrehozni. Más szóval az emberi szervezetben található összes különböző típusú sejtté képesek fejlődni. Ez egy forró vitatéma, mivel a különböző orvosi terápiákban a regeneratív növekedés figyelemre méltó képességét mutatja be. Ugyanakkor etikai kérdéseket is felvet, mivel az embrionális őssejtek kinyeréséhez a korai embriót el kell pusztítani. Érdeklődésünk szempontjából azonban azt vizsgáljuk, hogy ezek a pluripotens sejtek feltehetően kulcsszerepet játszanak az endometriózis kialakulásában.

Mint köztudott, a méhnyálkahártya (endometrium) havi ciklusokban, a nők menstruációja során vedlik le. Miközben ez a szövet kilökődik, új méhnyálkahártya növekszik és differenciálódik. Úgy gondolják, hogy a pluripotens őssejtek felelősek ezért a regenerációért. Az őssejtek önmegújítási és rekonstrukciós potenciáljuk miatt feltételezik, hogy szerepet játszanak a méhen kívüli területeken lévő endometriumszövet kialakulásában, ami endometriózist okoz. Ezt az elképzelést ezért az endometriózis „őssejt-hipotézisének” nevezik.

Bár megmagyarázza, hogy az endometriózis elváltozásai hogyan tapadhatnak meg az ektopikus régiókban, nem azonosítja, hogy ezek a sejtek hogyan vándorolnak az említett területekre. Ha azonban a Sampson-elmélettel és a mulleriózissal (az ektopikus szövetekből álló daganatok kialakulásával) párosul, az őssejt-hipotézis a hiányzó láncszemként szolgál egy lehetséges magyarázathoz, hogy hogyan keletkezik az endometriózis.

Genetika és méh rendellenességek

Az endometriózis okairól folyó vita másik vitája a genetika területén zajlik. Megfigyelték, hogy az endometriózisban érintett családtagok között kapcsolat van. Azok a betegek, akiknek a családjában már előfordult endometriózis, gyakran hajlamosabbak az érintettségre. Amellett, hogy a genetika klinikai szinten is szerepet játszik, molekuláris szinten is kimutatható.

A HOX-gén, a testterv fejlődését irányító, rokon gének csoportjának további vizsgálatakor bizonyos régiók felelősek a méh fejlődéséért. A HOX-génben bekövetkező mutációk és az alternatív génexpresszió azonban méh rendellenességekhez vezethet. A méh ezen szerkezeti rendellenességei vélhetően hajlamosabbá teszik a nőket az endometriózis kialakulására, mivel az endometrium szövetének összetétele befolyásolja, hogy az elváltozások képesek lesznek-e kölcsönhatásba lépni a peritoneummal (a hasüreg bélésével) és működőképessé válni. Például a HOXA10 gén csökkent expressziója az ektopikus endometriumban az endometriózis állatmodelljeiben megfigyelhető. Mindez egy lehetséges epigenetikai tényezőre utal, amely másodlagosan, más okok mellett szerepet játszhat az endometriózis kialakulásában.

Méhperisztaltika

A méh szerkezeti rendellenességeitől hasonló, de attól eltérő elmélet a méh perisztaltikájának (mozgásának) vizsgálatában és annak a méhen kívüli endometriumszövet terjedésére gyakorolt hatásában rejlik. A szakértők azt javasolták, hogy a laparoszkóposan igazolt endometriózisos betegek transzvaginális ultrahangvizsgálatakor a myometrium (a méh simaizomzata, amely a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el) gyakran fokozottan látható.

Hasonló eredményeket láttak fMRI-vizsgálatokban is. Mivel a myometrium és az endometrium felelős a méh perisztaltikájáért, a tranzitív érvelés alapján úgy gondolják, hogy a kóros méhperisztaltika szerepet játszhat az endometriózis kialakulásában. A kóros méhmozgás és a retrográd menstruáció kombinációja egy újabb ok-okozati lehetőséget jelent az endometriózis etiológiájában.

Következtetés

Bár az endometriózis pontos okát még nem sikerült meghatározni, látható, hogy számos jól dokumentált elmélet létezik, a fentiek csak néhány példa. Úgy tűnik, hogy e hipotézisek némelyike kombinálva is erősíti egymást. Éppen ezért az orvostársadalomban sokan úgy vélik, hogy az endometriózis hátterében nem egyetlen ok áll, hanem számos, egymással együttműködő, finomhangolt mechanizmus.

Folyamatos kutatásokra van szükség ahhoz, hogy bármilyen következtetést le lehessen vonni, és ezért olyan fontos, hogy továbbra is támogassuk azokat az intézményeket, amelyek további ismereteket igyekeznek szerezni ebben a témában. A további felfedezésekkel a tudományos közösség képes lesz meghatározni az endometriózis okait. Ez végső soron segíteni fogja az orvostudományt abban, hogy új utakat találjon az endometriózis jelenlegi diagnosztizálási és kezelési módjának javítására, egy olyan betegségre, amely világszerte nők millióinak okoz nap mint nap fájdalmat.