Egészségügyi veszélyei kitéve magát a harmadik kézből származó füstnek

Járt már úgy, hogy amikor belépett egy szobába, azon tűnődött, hogy miért van olyan szaga, mintha valaki rágyújtott volna, még akkor is, ha nincs dohányos a közelben?

Gratulálok, most lépett be a harmadlagos füst világába.

A kutatóknak évtizedekbe telt, mire bebizonyították, hogy a cigarettázás rákot, szívbetegséget, sőt halált is okoz. Még több évbe telt, mire bebizonyították, hogy a passzív dohányzás (az égő dohánytermékekből, például cigarettából, szivarból vagy pipából származó füst, illetve a dohányos által belélegzett füst) ugyanolyan halálos kimenetelű. Most pedig a tudósok egy újabb, a cigarettázás okozta jelenség – a harmadlagos füst, a dohányfüst által a beltéri felületeken hagyott nikotinmaradványok és egyéb vegyi anyagok – miatt vannak feldúltan. Az egészségügyi szakértők véleménye szerint ez a maradvány reakcióba lép a beltéri szennyező anyagokkal, és ezáltal rákkeltő vegyületek mérgező keverékét hozza létre.

Íme 4 olyan mód, ahogyan a harmadlagos dohányzás potenciális egészségügyi veszélyt jelent a körülöttünk lévő nemdohányzókra – különösen a gyerekekre.

Rontja a környezeti toxicitást

A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot, nehézfémeket, például ólmot és arzént, valamint gázokat tartalmaz. Ezek közül több száz mérgező az emberi egészségre, míg körülbelül 70 rákkeltő.

A nikotinhoz hasonló ragadós, mérgező részecskék a falakon és a mennyezeten tapadnak meg, míg a gázok végül a függönyökbe, szőnyegekbe és más kárpitokba szívódnak be. Ezek a mérgező főzetek újra visszaszivároghatnak a körülöttünk lévő levegőbe, és egyesülhetnek a már meglévő környezetszennyező anyagokkal. Tanulmányok megállapították, hogy a visszamaradt nikotin reakcióba léphet olyan gyakori beltéri légszennyező anyagokkal, mint a salétromsav és az ózon, és így rákkeltő dohányspecifikus nitrózaminokat, illetve kémiai ultrafinom részecskéket képezhet, amelyek áthatolhatnak az emberi szöveteken.

Az emberek, különösen a gyermekek és a vendéglátásban dolgozók minden nap ki vannak téve a harmadik kézből származó dohányfüstnek belégzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés útján. A kúszó csecsemők, kisgyermekek és gyermekek közelebb vannak az olyan felületekhez, mint a padló, a szőnyegek és a szőnyegek. Sokuknak szokása, hogy ujjaikat a szájukba veszik, miután megérintették ezeket a szennyezett felületeket. Nem csak ez, de a gyermekek a gyors légzési folyamatuk és a poros felületek közelsége miatt kétszer annyi port nyelnek le, mint a felnőttek.

Hasonlóképpen, a szállodai dolgozók, akik naphosszat söpréssel, porszívózással, ágyneműcserével és a dohányosok szobáinak portalanításával töltik napjaikat, végül nagyobb dózisú harmadik kézből származó füstnek vannak kitéve, mint azok a vendégek, akik csak néhány éjszakát töltenek dohányzó szobákban.

Ami még rosszabbá teszi a helyzetet, hogy a harmadlagos füst okozta magas szintű mérgező hatás még jóval azután is megmarad a körülöttünk lévő levegőben, hogy az illető abbahagyta a dohányzást. Ha egyszer ez a füstmaradvány felhalmozódik, még az olyan intézkedések, mint az ablakok kinyitása a szobák kiszellőztetése érdekében és a rutinszerű takarítás sem elegendőek ahhoz, hogy megszabaduljunk tőle.

Károsíthatja a DNS-ét

Kutatások megállapították, hogy a harmadlagos dohányzás a DNS-szálak törését okozhatja, miközben oxidatív károsodásnak teszi ki őket, ami génmutációhoz vezethet. Ez megerősíti, hogy a harmadlagos füst genotoxicitást okoz.

Azt is felfedezték, hogy a krónikus harmadlagos füstnek kitett DNS-mintákban sokkal magasabb koncentrációban léteztek kémiai vegyületek, amelyek több DNS-károsodást okoztak, mint azokban a DNS-mintákban, amelyek akut harmadlagos füstnek voltak kitéve. Ez arra utal, hogy a cigarettából és más dohánytermékekből származó füstmaradványok idővel valóban veszélyesebbé válnak az egészségünkre.

Növelheti a rák kockázatát

Tanulmányok felfedezték, hogy a nitrózaminok, amelyek a passzív dohányzásból származó nikotin és a levegőben lévő salétromsav reakciójának eredményeként keletkeznek, képesek az emberi DNS-hez kötődni. Ez jelentős genetikai károsodást okozhat, és növelheti a sejtek rákosodásának kockázatát.

Már megállapították, hogy a dohányfüstből keletkező rákkeltő anyagok a cigaretta elszívása után még hosszú ideig hajlamosak megtapadni a környezetünkben. Ez a folyamatos kitettség ezeknek a rákkeltő anyagoknak, ami végső soron növeli a rák kockázatát.

Mérgező lehet az agyadra, a májadra és az immunrendszeredre

Egy kutatócsoport hat hónapon keresztül tett ki néhány egeret rákkeltő, harmadlagos dohányfüstmaradványoknak, és riasztó eredményeket fedezett fel. Már egy hónappal a füstmaradványnak való kitettség után a kutatók megállapították, hogy az egerek szenvedtek:

Sejtkárosodás a májban.
Sejtkárosodás az agyban.
Megnövekedett kortizolszint (a stresszhormon, amely többek között a súlygyarapodással is összefüggésbe hozható).
Gyengült immunrendszer.
Fokozott inzulinrezisztencia.

Ezek a hatások a vizsgálat időtartama alatt csak rosszabbodtak. Az utolsó három tényező nagyban hozzájárul a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához is.