Egészségügyi állapotok, amelyek megváltoztathatják a személyiségedet

A személyiség olyan jellemzők vagy tulajdonságok kombinációja, amelyek egy személy jellegzetes karakterét alkotják. Szokásai, reakciói, viselkedésmódjai és gondolkodásmódja mind a személyiségének részét képezik. Egyes egészségügyi állapotok azonban befolyásolhatják a gondolkodásodat és a viselkedésedet, ami együttesen megváltoztathatja a személyiségedet.

Például, még ha egy egyszerű megfázással vagy influenzával küzdesz is, a viselkedésed észrevehetően megváltozik. A legtöbb olyan betegség azonban, amely nagy hatással van a személyiséged megváltoztatására, mentális egészségügyi állapotok. Íme néhány egészségügyi állapot, amely hatással lehet a személyiségedre.

Depresszió

A depresszió mára egy olyan gyakori mentális egészségügyi rendellenességgé vált, amely világszerte emberek millióit érinti. A fiataloktól az idősekig minden korosztályt érint. A legtöbb krónikus hangulatzavar, mint például a depresszió, a gyermekeknél magas szintű szorongásként kezdődik.

A depresszió nemcsak a hangulatot, hanem a gondolatokat, a memóriát és a döntéshozatalt is befolyásolja. Megváltoztatja a világról alkotott képedet, és úgy érzed, hogy az életet nem érdemes élni. A depresszió olyan hangulati változásokat okoz, amelyek férfiaknál és nőknél nagyon eltérőek lehetnek. A nők gyakran érzik magukat értéktelennek, szomorúnak és bűnösnek, míg a férfiak inkább fáradtnak, ingerültnek és dühösnek érzik magukat.

Pajzsmirigybetegség

A pajzsmirigy hormonokat termel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szervezet összes sejtje normálisan működjön. Ezeknek a hormonoknak a túltermelődése ingerlékennyé, szorongóvá tehet, és jelentős hangulatingadozásokat okozhat. A pajzsmirigy ezen hormonok alultermelődése miatt a személyisége laposnak tűnik.

Ön feledékennyé válhat, és nehezen tud tisztán gondolkodni. Ha nem kezelik, hosszú távú vagy maradandó hatásokat okozhat az agyában. Míg a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegeknél általában a depresszió jellemzői jelentkeznek, a pajzsmirigy túlműködés a neuropszichiátriai tünetek szélesebb spektrumát mutatja, beleértve a depressziót és a szorongást is.

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór befolyásolja a gondolkodást, az ítélőképességet, a memóriát és a döntéshozatali képességet. Zavarodottnak érezheti magát, és nem tudja, hogyan cselekedjen. A kezdeti stádiumban szorongó vagy könnyebben bosszankodó lehet. Idővel súlyosabb egészségügyi következményekkel járhat.

A depresszió és a szorongás gyakori, különösen a kezdeti szakaszokban, amikor a betegek esetleg belátással rendelkeznek és tudatában vannak memóriazavaruknak. Egy barátságos és könnyen alkalmazkodó személy főnökösködővé és követelőzővé válhat. Azok az emberek, akik aggódnának vagy feleslegesen stresszelnének, hirtelen könnyeddé és elégedetté válhatnak.

Lewy-testes demencia

Ez a demencia második leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór után. A Lewy-testek néven ismert szokatlan fehérjék csomói az agy azon területein alakulnak ki, amelyek a memóriát, a mozgást és a gondolkodást irányítják. Ez a rendellenesség tehát mentálisan és fizikailag is hatással van Önre. Az ebben az állapotban szenvedő emberek passzívabbá válhatnak.

Ez a rendellenesség idővel csak rosszabbodik, és az ebben szenvedők kevés érzelmet mutathatnak, és elveszíthetik érdeklődésüket a hobbik és más tevékenységek iránt. További tünetek lehetnek az éberség ingadozása, hallucinációk, lassú mozgás, járási nehézségek és merevség.

Parkinson-kór

A Parkinson-kór motoros ingadozásokkal jár, ahol sok betegnél hangulati ingadozások is jelentkeznek. Bár enyhe remegéssel kezdődik a kezedben, a Parkinson-kór végül hatással lehet a járásra, a beszédre, az alvásra és a gondolkodásra.

Kezdetben olyan dolgokat okozhat az illetőnél, mint az apró részletek megszállottsága vagy hirtelen figyelmetlenség. Később szétszórtnak tűnhet, vagy nem olyan társasági embernek, mint korábban. Az is nehezebb, hogy a gondolataikat koncentráltan tartsák.

Agydaganat

Az agy homloklebenyében lévő daganat hátrányosan befolyásolhatja azokat a területeket, amelyek a személyiséggel, az érzelmekkel, a problémamegoldással és a memóriával kapcsolatosak. Ha ezeket az agyterületeket érinti a daganat, zavarodottnak vagy feledékenynek érezheti magát. Hangulatváltozásokat is eredményezhet, agresszívabbá teheti Önt, vagy paranoid gondolatokat válthat ki. Az agydaganatos betegeknél különböző tényezők okozhatnak viselkedésbeli változásokat.

A daganat elhelyezkedése, mérete és növekedési üteme befolyásolhatja a beteg viselkedését. Még az olyan kezelések, mint a sugárkezelés, a műtét és a kemoterápia is befolyásolhatják a beteg érzéseit és viselkedését. Az agydaganatok pszichológiai és érzelmi hatásait is figyelembe kell venni. Még a rák bizonyos típusai is megváltoztathatják a személy viselkedését. Az agyban vagy a gerincvelőben, vagy akár a hormonszintet szabályozó agyalapi mirigyben lévő daganatok befolyásolhatják a személyiséget.

Agyvérzés

Amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik, az adott terület sejtjei nem kapnak oxigént, és elkezdenek pusztulni. A hatások attól is függnek, hogy a stroke mennyi ideig tart, és az agyban hol következik be. Testének egyes részei mozgásképtelenné válhatnak, ami sokféleképpen megváltoztathatja személyiségét.

Könnyebben lehet türelmetlen, súlyos hangulatingadozásokat tapasztalhat, vagy impulzívabban viselkedhet, mint korábban. A hangulati és érzelmi zavarok gyakori tünetek a stroke túlélőinél. Ezek a tünetek mind a betegek, mind a gondozóik számára nyomasztóak, és negatívan befolyásolják az életminőségét.

Traumatikus agysérülés

A fejet ért súlyos ütés megváltoztathatja az ember személyiségét. Szélsőséges esetekben úgy érezheti, hogy más ember, és olyan dolgokat mond vagy tesz, amelyeket korábban soha nem tett volna. A hangulatzavarok a traumás agysérülés (TBI) gyakori következményei.

Az agy bizonyos részei, mint például a hippokampusz, sérülékenyebbek a sérülések okozta károsodásra. A hippokampusz működésének és morfológiájának zavarait kognitív és depressziós zavarokban írták le.

Rögeszmés-kompulzív zavar

A kényszerbetegség (obszesszív-kompulzív zavar) szorongássá teszi Önt, és megakadályozza, hogy kontrollálja gondolatait és késztetéseit. A kényszerbetegségben szenvedő emberek többször is kezet moshatnak, még akkor is, ha tiszta a kezük. Hajlamosak az önbizalomhiányra, és sokáig tarthat, amíg egyszerű feladatokat végeznek el.

A kritika rontja az állapotot, mivel csak fokozza a szorongást. A kényszerbetegség szorongásos zavarnak számít, amely más neuropszichiátriai rendellenességekkel együtt is előfordulhat, különösen más szorongásos és hangulati zavarokkal együtt.