Az elhízás környezeti tényezői, amelyekkel tisztában kell lennie

Szóval, hétvége van, és Ön épp a legújabb tévésorozatot nézi. A történet annyira lebilincselő, hogy nem szívesen kelnél fel és főznél. Miért nem rendeled meg a nagy, sajtos, szaftos hamburgert vagy pizzát és egy nagy üdítőt, hogy leöblítsd? Hát persze, egy hétvégén megteheted, hogy lazítasz egy kicsit. De tisztában van vele, hogy ezzel éppen most engedett a napjainkban legelterjedtebb, elhízást okozó életmódbeli döntések közül néhánynak?

Bár néhányan közülünk genetikailag hajlamosak az elhízásra, a szakértők azt állítják, hogy az elhízás jelenlegi „járványának” inkább környezeti és viselkedési tényezőkhöz van köze, mint biológiai vagy genetikai tényezőkhöz. A WHO az egészséggel kapcsolatban a környezetet úgy határozza meg, mint „az emberen kívül eső fizikai, kémiai, biológiai tényezők összessége és az összes kapcsolódó viselkedés”.

Nagyon leegyszerűsítve, a környezeti tényezők, mint például az éghajlat, az élelmiszerek elérhetősége és változatossága, a levegő, a víz, a termények és az otthon, a növény- és állatvilág, valamint az infrastruktúra szennyezettségének mértéke mind befolyásolják életmódunkat és viselkedésünket – például azt, hogy hol élünk, mit eszünk, mivel keressük a kenyerünket, hogyan utazunk, hogyan öltözködünk, mivel töltjük a szabadidőnket, és hogyan alszunk. Mindezek az életmódbeli és viselkedési tényezők pedig befolyásolják egészségünket. Az elhízás is az ilyen életmódbeli és viselkedési tényezők függvénye. Nézzük meg az elhízás 3 ilyen életmódbeli és környezeti tényezőjét.

A fizikai aktivitás hiánya

Az elhízás egyik leggyakoribb környezeti tényezője a fizikai aktivitás hiánya. Tekintettel arra, hogy az emberiség a mezőgazdasági korszakból az ipari, jelenleg pedig a digitális korszakba lépett át, munkamódszerünk a nyílt mezőkön végzett kemény munkáról a számítógép előtti ülőmunkára változott. Ez drasztikusan csökkentette a fizikai aktivitásunkat, mivel több időt töltünk ülve.

Nem végzünk olyan fizikai tevékenységeket, mint a rendszeres testmozgás vagy akár a séta. Lássuk be, hogy az időmegtakarítás érdekében sokkal szívesebben megyünk mindenhová autóval, még akkor is, ha a távolság rövid.

A legtöbben inkább a liftet vagy a mozgólépcsőt választjuk az irodában, a bevásárlóközpontokban és más helyeken a lépcsőzés helyett, még akkor is, ha nincs korlátozó egészségi állapotunk.

Sokkal szívesebben vásárolunk élelmiszert, ruhát, sőt, még gyógyszereket is az interneten, hogy ne kelljen az áruházakba trappolnunk és a polcokon turkálnunk. Persze tagadhatatlan, hogy ezzel időt spórolunk. De ez egyben azt is jelenti, hogy lemondunk arról a kevés fizikai aktivitásról, amit az irodai íróasztalnál eltöltött nap után még el tudunk végezni.

A lépcső használata a liftek helyett, a parkban való séta, és a járművek rövid távolságokra való kerülése a legegyszerűbb módja annak, hogy biztosítsuk, hogy testünk valamilyen formában testmozgást kapjon.

A gyermekek körében az elhízás szintén növekvő aggodalomra ad okot. Ennek egyik oka az, hogy a gyerekek inkább a tévénézés vagy a videojátékok iránt érdeklődnek, mint az olyan szabadtéri tevékenységek iránt, mint a focizás vagy a parkba járás.

Ha van szőrös barátja, engedje, hogy gyermekei elvigyék sétálni. Játsszon a gyerekekkel hétvégén szabadtéri játékot, menjenek el együtt úszni, vagy vigyék el őket kirándulni. A szülő-gyermek kötelék, amelyet ezáltal megerősítesz, további bónusz lesz.

• Használja a lépcsőt, és hagyja a liftet. Ne üljön autóba, ha a távolság gyalogosan is megtehető. Hétvégén végezzen szabadtéri tevékenységeket a gyerekekkel és a háziállatokkal.

A gyorséttermek és az élelmiszerreklámok csábítása

Az ételek környezete számít. Egy NHS-tanulmány ő tudta összekapcsolni az elhízást a gyorséttermek demográfiai eloszlásával a különböző környékeken Nagy-Britanniában. Ha tehát olyan helyen lakik, ahol sok gyorsétterem található, egy fárasztó munkanap után inkább kihagyja a főzést, és ezekből az éttermekből eszik, mert az ételek olcsók, finomak és könnyen elérhetők.

Ezek az ételek kalóriában gazdagok, de szegényesek a szervezeted számára szükséges tápanyagokban. Emellett hizlalnak is, és túlsúlyhoz és elhízáshoz vezetnek.

Ezt a legegyszerűbben úgy kerülheted meg, ha hétvégén otthon főzöl könnyű és tartósítható ételeket, vagy ha előre elkészíted a hétköznapi étkezéseket. De azért néha-néha csempéssz be egy-egy finomságot, csak hogy ne fáradj bele az egészséges táplálkozásba, és ne add fel a fogyókúra közepén.

A gyerekekre és a felnőttekre egyaránt hatással vannak a televízióban sugárzott élelmiszerreklámok. Egy tanulmány szerint az élelmiszerreklámok nagy hatással vannak az étkezési szokásokra. A befolyás jóval több, mint a márkapreferencia. Ebben a tanulmányban a gyerekek 45%-kal többet ettek, amikor élelmiszerreklámoknak voltak kitéve.

A reklámokat nem lehet elkerülni, ha nem a barlangban élünk, de az étkezési szokásainkat biztosan ellenőrizhetjük. Ha Ön vagy gyermeke szeret tévénézés közben falatozni, tartson kéznél egészséges rágcsálnivalókat. Töltsön kisebb tálakat és egyen lassan.

• A hétvégén szánjon egy kis időt arra, hogy olyan ételeket készítsen, amelyeket könnyű elkészíteni és tárolni. Vágja fel előre a zöldségeket, és tárolja őket légmentesen záródó edényekben. Csomagolja az egész heti rágcsálnivalókat zipzáras tasakokba.
• Tévénézés közben fogyasszon réparudacskákat humuszmártással – a kád fagylaltot cserélje le egy tál joghurtra gyümölcsös körettel.

Alacsony társadalmi-gazdasági helyzet

Gondolt már arra, hogy az elhízás kockázata vagy az elhízásra való hajlam a társadalmi-gazdasági státuszától is függhet? Az Ön „társadalmi-gazdasági státusza” a másokhoz viszonyított helyzetére utal, amely olyan jellemzők alapján alakul ki, mint a jövedelem, a képzettség, a foglalkozás típusa és a lakóhely.

Bár az elhízást természetesen a jóléthez társítanánk, a tanulmányok azt mutatják, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberek egyre inkább ki vannak téve az elhízásnak, mivel táplálkozásuk és a fizikai aktivitás hiánya miatt.

Az ő étrendjük szénhidrátokban és telített zsírokban gazdagabb, amelyek gyakran olcsóbbak, mint a friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék és rostok. Lakóhelyük miatt is előfordulhat, hogy csak korlátozottan vagy egyáltalán nem férnek hozzá parkokhoz, edzőtermekhez vagy futópályákhoz, ami alacsony fizikai aktivitást eredményezhet, különösen a gyerekek esetében.

Az alacsony társadalmi-gazdasági státusz gyakran az alacsony iskolai végzettséggel is összefügg. Ez pedig azt eredményezné, hogy a megfelelő táplálkozás és a testmozgás szükségességével kapcsolatos tudatosság kevéssé vagy egyáltalán nem tudatosul. Ez a tendencia a nők esetében még kifejezettebb. A férfiak körében azonban úgy tűnik, hogy az iskolai végzettség nem játszik szerepet, és a magasabb jövedelemmel rendelkező férfiak hajlamosabbak az elhízásra. Ez azért lehet, mert az elhízás és a társadalmi-gazdasági státusz közötti kapcsolat nem mindig lineáris. A faji és etnikai hovatartozás is szerepet játszik.

A megfelelő ételválasztásra és étkezési szokásokra vonatkozó tudatosságnövelő programok megelőzhetik az elhízást az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú lakosság körében. A tápláló élelmiszerek nem mindig drágák. Hasonlóképpen, a fizikai aktivitás szintje nem függhet az edzőtermi létesítményektől vagy a futópályától.

• Még ha nincs is hozzáférése edzőteremhez, futópályához vagy edzőtermi felszereléshez, próbálja ki a kardió- és erőnléti edzéseket otthon, a saját testsúlyát használva.

Környezetünk, életmódunk és étkezési szokásaink függnek attól, hogy mennyire vagyunk egészségesek, és szorosan összefügg az elhízással. A megfelelő testmozgás és az egészséges táplálkozás fontos ahhoz, hogy egészségesek maradjunk.