Az egyensúlyzavar okai: Mi billenti ki az egyensúlyából

Mindannyian átéltünk már valamikor szédülést. De ha az egyensúlyérzéked rendszeresen meginog, akkor van okod az aggodalomra. Bár hajlamosak vagyunk eléggé természetesnek venni, az egyensúly fenntartása bonyolult funkció. A fül pedig döntő szerepet játszik ebben a funkcióban. A belső fül, amelyet labirintusnak nevezünk, a félkörös csatornáknak nevezett kis csövek, idegek és folyadékok bonyolult rendszerét tartalmazza, amelyek közlik az agyaddal, hogyan helyezkedik el a tested, és mikor okoz egy mozgás helyváltoztatást.

Az egyensúlyrendszerben más tényezők is szerepet játszanak. Ahhoz, hogy egyensúlyérzéked legyen, látnod kell, hogy hol vagy, és ismerned kell néhány kulcsfontosságú testrészed helyzetét más testrészek helyzetéhez és a körülötted lévő térhez képest. Az agyának például tudnia kell, hogy a lábai és a lábfejei hogyan helyezkednek el a vállához és a mellkasához képest. Az ízületeiben, izmaiban és inaiban található helyzet- és mozgásérzékelők továbbítják ezeket az információkat az agyának. A megfelelő binokuláris látás szintén fontos az egyensúly fenntartásához. Ha ezen érzékszervek bármelyike nem küld megfelelő jeleket, az egyensúlyérzéked megbillenhet.

Különböző tényezők megzavarhatják ezt az összetett rendszert, és egyensúlyi problémákat okozhatnak:

A belső fül problémái

A belső fülben fertőzés, vérkeringési problémák, öregedés stb. miatt fellépő zavarok egyensúlyi problémákat okozhatnak. Ha a belső fül problémái miatt veszíti el az egyensúlyérzékét, akkor hallásproblémák is jelentkezhetnek, mivel a halló- és az egyensúlyérzékelő rendszere közel helyezkedik el egymáshoz. Ha tehát olyan problémákat is tapasztal, mint például zúgó vagy csengő hang a fülében, vagy valamilyen fokú halláscsökkenés, akkor érdemes kivizsgáltatnia a belső fülét. A belsőfül-problémákkal összefüggő egyensúlyzavarok közé tartozik néhány:

A labyrinthitis a labirintus gyulladása vagy fertőzése. Az olyan egyensúlyzavarok mellett, mint a szédülés és a szédülés, olyan tüneteket is tapasztalhat, mint a hányinger, a halláscsökkenés és a fülcsengés, ha ebben az állapotban szenved. Orvosa felírhat gyógyszert hányinger és szédülés ellen, ha labyrinthitisben szenved. Olyan gyakorlatok is hasznosak lehetnek, amelyek az agyat az egyensúlyzavarhoz való alkalmazkodásra edzik.

A vestibularis neuritisz olyan állapot, amikor a belső fülben lévő hallóideg vagy vestibularis ideg begyullad. Ezt a gyulladást általában fertőzés okozza. A tünetek a heves pörgésérzéstől az enyhe szédülésig terjedhetnek. Emellett látászavarok, hányás, hányinger, bizonytalanság és koncentrációzavar is előfordulhat.

A Ménière-kór egy nem gyakori állapot, amely a belső fülét érinti. Szédülést, csengő vagy zúgó hangot a fülében, nyomásérzetet a fülében és hallásvesztést okozhat. Ennek az állapotnak a pontos oka egyelőre ismeretlen. Egyes szakértők azonban azt feltételezik, hogy a labirintusban lévő folyadék mennyiségének megváltozásával függhet össze.

A jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülésre jellemzőek az intenzív és rövid ideig tartó szédülésrohamok, amikor megváltoztatja a feje helyzetét. Például úgy érezheti, mintha forogna, amikor megdönti a fejét, felfelé néz, vagy lehajol. Ezt az okozza, amikor a belső fülbe beágyazódott kalcium-karbonát kristályok, az úgynevezett otoconia meglazulnak, és a belső fül egyik kamrájába, a félköríves csatornákba vándorolnak. A félkörös csatornák felelősek az egyensúlyért és az érzékelésért, és ez megzavarja a működésüket. A jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés kialakulhat az életkor előrehaladtával, vagy fejsérülés következtében.

A perilymphafistula olyan állapot, amely akkor lép fel, amikor folyadék szivárog a belső fülből a középfülbe. Ez bizonytalanságot eredményez, amely jellemzően aktivitással fokozódik, valamint hányingert és szédülést. A perilymphafistula kialakulhat fejsérülés, krónikus fülfertőzés vagy fizikai megterhelés következtében. Előfordulhat a légnyomás hirtelen változása miatt is, mint például búvárkodáskor. Néhányan születnek ezzel az állapottal.

Mal de Debarquement szindróma

Ez az állapot állandó billegés vagy ringatózás érzését okozza. Általában tengeri utazás után jelentkezik, és néhány óra vagy nap után a szárazföldön megszűnik. Egyes esetekben azonban hónapokig, sőt évekig is fennállhat. Még nem ismert, hogy mi okozza ezt a szindrómát.

Szisztémás rendellenességek, mint a cukorbetegség és a pajzsmirigyproblémák

A szisztémás betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz.

A cukorbetegség változásokat okoz a kötőszövetekben, a belső fülben lévő struktúrákban és a belső fülfolyadék anyagcseréjében, így zavarja az egyensúlyt. A cukorbetegséggel járó idegkárosodás is zavarhatja a testhelyzet érzékelését, ami egyensúlyvesztést okozhat. A cukorbetegség egyéb jelei közé tartozik a túlzott szomjúság, a gyakori vizelés, a fáradtság, a fogyás és a homályos látás.

A pajzsmirigy alulműködés egy másik állapot, amely egyensúlyi problémákat okozhat. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a pajzsmirigy nem termel elegendő pajzsmirigyhormont. Ez az állapot a szédülés mellett súlygyarapodást, légszomjat, tűszúrás-érzést, szívdobogást, a gondolkodás, a beszéd és a mozgás lelassulását, étvágytalanságot és székrekedést okozhat.

Rossz vérkeringés

A rossz vérkeringés okozta egyensúlyzavarokat érszédülésnek nevezik. A belső fül vagy az agy alsó, az egyensúlyközpontokat tartalmazó részének csökkent vérellátása a belső fül és az agy működési zavarainak kombinációját okozhatja, ami egyensúlyproblémákat eredményez. A vaszkuláris szédülés gyakoribb az idősebbeknél, és olyan kockázati tényezőkkel hozható összefüggésbe, mint a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás. Egyéb tünetek, mint a kettős látás, a perifériás látás elvesztése, homályos látás, halláscsökkenés és zsibbadó érzés a végtagokban vagy az arcon szintén előfordulhatnak. A szédülés önmagában ritkán utal érrendszeri okra.

Alacsony vérnyomás

Az alacsony vérnyomású emberek szédülést tapasztalhatnak, amikor testhelyzetet váltanak, például amikor felállnak. Ezt ortosztatikus vagy poszturális hipotenziónak nevezik. Ha a vérnyomás túl alacsonyra süllyed, az agy nem kap elegendő vérellátást. Ez szédülést, szédülést, sőt ájulást is okozhat. A szédülésen és az egyensúlyvesztésen kívül homályos látás, hányinger, szabálytalan vagy szapora szívverés, zavartság és általános gyengeség is előfordulhat, ha alacsony a vérnyomása. Az olyan életmódbeli intézkedések, mint az alkoholfogyasztás és a koffeinfogyasztás korlátozása, a támasztóharisnya használata, a fokozatos felállás, a nem hosszú ideig tartó talpon maradás, a rendszeres kisebb étkezések stb. segíthetnek az állapot kezelésében.

Migrén

Egyeseknél a szédülés a migrén jele. A migrén gyakori tünetei közé tartozik az erős fejfájás, a hányinger és a hányás. Emellett látás- és beszédproblémákat is tapasztalhat, merevséget érezhet a nyakában, valamint fokozott érzékenységet a zajra vagy a fényre. Ha hajlamos a migrénre, hasznos lehet a migrént kiváltó tényezők elkerülése. A gyakori kiváltó okok közé tartozik a stressz, az olyan ételek, mint az alkohol és a sajt, a dohányzás és bizonyos gyógyszerek.

Központi neurológiai rendellenességek

Bár ez nem túl gyakori, néhány ember, aki szédülést és egyensúlyzavarokat tapasztal, neurológiai betegségekben szenved. A stroke, az idegrendszert érintő állapotok, mint például a szklerózis multiplex, a daganatok és a gerinc felső részén vagy a tarkó közelében lévő csontos deformitások egyensúlyzavarokat okozhatnak. Az agy alsó része, amely az agytörzset és a kisagyat is magában foglalja, részt vesz az egyensúly kezelésében. Mivel ez a terület felelős a testtartásért, a mozgásért és a beszédért is, előfordulhat, hogy ezek a szempontok is érintettek, ha az ok neurológiai rendellenesség.

Vizuális vagy csontrendszeri problémák

Mint láttuk, a látó- és a csontrendszer is szerepet játszik az egyensúly fenntartásában. És az ezekkel kapcsolatos problémák, mint például a szemizmok kiegyensúlyozatlansága vagy az ízületi gyulladás, egyensúlyzavarokat eredményezhetnek.

A fejet ért trauma vagy sérülés

A fejet ért trauma, még egy kisebb trauma is okozhat szédülést. Ez a sérülés következtében fellépő agyi vagy belsőfül-problémák kombinációját jelentheti.

Gyógyszerek

Számos gyógyszer hajlamos kedvezőtlenül befolyásolni az egyensúlyt. A gyógyszerek által okozott problémák közé tartozhat a látás megváltozása, szédülés, szédülés vagy álmosság. Egyes gyógyszerek a belső fülét is károsíthatják. A leggyakrabban használt gyógyszerek, amelyek befolyásolhatják az egyensúlyt, közé tartoznak az allergiára ható antihisztaminok, a szorongásoldó gyógyszerek, az antidepresszánsok, a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók stb.

Az idősebb emberek különösen érzékenyek lehetnek a gyógyszerek mellékhatásaira, mivel a gyógyszerek lebomlása és felszívódása a kor előrehaladtával másképp történik. Beszéljen orvosával, ha úgy véli, hogy valamelyik szedett gyógyszer egyensúlyzavart okozhat.