A túlzott nyáltermelés lehetséges okai
A nyál egyike azoknak a csendes munkásoknak a szervezetünkben, akikre nem is gondolunk – egészen addig, amíg valami baj nem történik! Normális esetben körülbelül 0,75-1,5 liter nyálat termelünk egy nap alatt. Amikor azonban ez a mennyiségi egyensúly felborul, és felesleges nyál gyűlik fel a szánkban, az kellemetlen, sőt, akár szorongató is lehet.
A nyál számos fontos funkciót lát el – a száj és a fogak fertőzésektől való védelmétől kezdve az ételek emésztésének segítésén át a beszéd segítéséig, a nyelv és a száj kenésével. Bizonyos tényezők azonban túlzott nyáltermeléshez vezethetnek. A nyelési problémák is okozhatják a nyálfelesleg felhalmozódását a szájban, ami aztán nyálfolyáshoz vezethet. Az eredmény bakteriális fertőzések és rossz lehelet. Ez növelheti annak kockázatát is, hogy folyadékok vagy ételek kerüljenek a tüdőbe.
A probléma rendezésének első lépése annak megállapítása, hogy miért nyáladzik sokat. Íme néhány olyan állapot, amely túlzott nyáltermelést okozhat.
Megduzzadt mandulák
A megnagyobbodott adenoidok túlzott nyáltermeléshez vezethetnek a szájban. Az adenoidok, az orr mögött és a szájpadlás felett elhelyezkedő szövetek az immunrendszer részét képezik. Fertőzések miatt megduzzadhatnak – ez az állapot általában a gyermekeket érinti. Ez az állapot megnehezítheti a nyelést, és ennek következtében felesleges nyálat okozhat. A megduzzadt adenoidokkal élők hajlamosak a szájukon keresztül lélegezni, mert az orruk elzáródik, és olyan tüneteket tapasztalhatnak, mint a rossz lehelet, a repedezett ajkak, az orrfolyás és a szájszárazság. A duzzadt adenoidok egyéb jelei közé tartoznak az alvászavarok és a gyakori fülgyulladások.
Mit kell tenni? A megnagyobbodott adenoidok nem igényelnek kezelést, ha nincsenek zavaró tünetek. A gyermek életkorának előrehaladtával általában természetes módon zsugorodnak. Ha fertőzésről van szó, orvosa szteroid orrspray-t vagy antibiotikumot írhat fel. Súlyos esetekben műtétet javasolhat az adenoidok eltávolítására.
Gyógyszerek
Bizonyos nyugtatók, antikolineszterázok és görcsoldók túlzott nyálképződést okozhatnak.
Mit kell tenni? Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy az Ön által szedett gyógyszereknek van-e ilyen mellékhatása.
Toxikus expozíció
Az olyan mérgező anyagoknak való kitettség, mint a peszticidek, a higany, a kígyó- vagy rovarméreg, túlzott nyáltermelődést okozhat. A mérgezés tünetei attól függnek, hogy milyen mérgező anyagnak volt kitéve, és a túlzott nyáltermelődéstől és hidegrázástól kezdve a homályos látásig és légzési nehézségekig terjedhetnek. Néhány általános jel, amely mérgezésre utalhat: gyomorfájás, hányás, zavartság, ájulás és álmosság.
Mit kell tenni? Ha mérgező anyagnak volt kitéve, vagy gyanítja, hogy mérgezést szenvedett, forduljon sürgősségi orvosi ellátáshoz.
Mononukleózis
A mononukleózis, egy vírusfertőzés, amely főként szoros érintkezés és nyál útján terjed, túlzott nyálfolyáshoz vezethet. Az állapot egyéb tünetei közé tartozik a láz, kiütés, torokfájás, fáradtság, izomfájdalom, álmosság és duzzadt mirigyek a nyakán és a hóna alatt.
Mit kell tennie? Orvosa szteroid gyógyszert írhat fel, ha az állapota súlyos. Közben sok folyadék fogyasztása és elegendő pihenés segíthet a szervezetének a gyógyulásban. Emellett a sós vizes gargalizálás is segíthet enyhíteni a torokfájást. Az ezzel az állapottal járó láz általában körülbelül 10 nap alatt megszűnik, és a duzzadt mirigyek körülbelül egy hónap alatt gyógyulnak meg.
Torokgyík
A torokgyík egy másik fertőzés, amely túlzott nyálképződést okozhat. Az A csoportú streptococcus baktériumként ismert baktériumok felelősek ezért az állapotért. A streptococcus olyan személytől származó szennyezett nyállal vagy orrváladékkal terjed, aki már fertőzött. Ennek az állapotnak néhány egyéb gyakori tünete a fájdalmas, kipirosodott torok, amely fehér foltokat kaphat, hirtelen láz, hidegrázás, nyelési fájdalom és duzzadt mirigyek a nyakon. Gyermekek körében meglehetősen gyakori.
Mit kell tenni? Orvosa antibiotikumokat ír fel erre az állapotra. Ne feledje, hogy ha a torokgyík kezeletlen marad, olyan szövődményeket okozhat, mint a vesebetegség vagy a reumás láz. Megfelelő kezeléssel azonban körülbelül egy hét alatt meg kell gyógyulnia. Próbálja ki az otthoni gyógymódokat, például a meleg teát citrommal vagy mézzel, hogy enyhítse a torokfájást. A hideg folyadékok vagy a jégkrémek is hasznosak lehetnek. Próbáljon meg párásítót is használni, ha a torka száraznak érzi magát.
Mandulagyulladás
A mandulagyulladás olyan állapot, amikor a mandulák, a száj hátsó részén és a torok elején található mirigyek megduzzadnak. Ez általában bakteriális fertőzés, például streptococcus okozta. Ha mandulagyulladása van, olyan tünetekre is számíthat, mint nyelési nehézségek, láz, hidegrázás, fejfájás, fülfájás, torokfájás és érzékenység az állkapocsban.
Mit kell tennie? Ha nincsenek tünetei, akkor lehet, hogy nincs szüksége semmilyen kezelésre ennek az állapotnak a kezelésére. Ha az Ön állapotát bakteriális fertőzés okozza, orvosa antibiotikumokat írhat fel. Egyes esetekben a mandulák sebészi eltávolítása is javasolt lehet. Eközben egyszerű otthoni gyógymódok, mint a sós vízzel való gargalizálás és a bódító és meleg folyadékok fogyasztása segíthetnek a torokfájás enyhítésében.
Peritonsilláris tályog
A peritonsilláris tályog olyan állapot, amikor a fertőzött genny összegyűlik a torok fala és a mandulák között. Ez a mandulagyulladás ritka szövődménye, amelyet általában egy A csoportú béta-hemolitikus streptococcus néven ismert baktérium okoz. Olyan tüneteket tapasztalhat, mint láz, hidegrázás, fülfájás, erős fájdalom a torkában, amely általában csak az egyik oldalon jelentkezik, fájdalom a száj nyitásakor, nyelési nehézségek, nyálfolyás, duzzanat az arcán vagy a nyakán, fejfájás, valamint fájó mirigyek a torkában és az állkapcsában, ha ebben az állapotban szenved.
Mit kell tennie? Ha ezt az állapotot elég korán észlelik, orvosa antibiotikumot ír fel. Ha azonban tályog alakult ki, orvosának tűvel vagy műtéti eljárással le kell ürítenie azt. Súlyos esetekben a manduláit is el kell távolítani. Ne feledje, hogy néha az ezen állapot miatt megduzzadt szövetek elzárhatják a légutakat, és légzési problémákat okozhatnak. Ha ez megtörténik, sürgősségi orvosi ellátásra van szüksége.
Orrmelléküreg-fertőzések
A baktériumok, vírusok vagy gombák által okozott fertőzések gyulladást okozhatnak a melléküregeket bélelő szövetekben. A túlzott nyálképződésen kívül ez általában olyan tüneteket okozhat, mint a rossz lehelet, köhögés, szaglásvesztés, fáradtság, láz, fejfájás, fájdalom a szeme mögött, fogfájás, orrdugulás és torokfájás.
Mit kell tennie? Orvosa antibiotikumot írhat fel. Egyes esetekben műtétet is javasolhatnak az orrmelléküregek lecsapolására vagy az orrmelléküregek nyílásának kitágítására. Az otthoni gyógymódok, például a sóoldatos orrmosás, a gőzbelégzés és a párásító használata segíthet a dugult orr kezelésében. Gondoskodjon arról is, hogy sok folyadékot fogyasszon a nyálka elvékonyítása érdekében. Kerülje a szélsőséges hőmérsékletet, a repülést és a lehajolást, amikor az orrmelléküregek eldugulnak.
Idegrendszeri rendellenességek
Az idegrendszerét érintő állapotok megnehezíthetik a nyelést, és felesleges nyál maradhat a szájában. Néhány rendellenesség, amely ezt teheti és nyáladzáshoz vezethet, például az amyotrófiás laterálszklerózis, az agyi bénulás, az autizmus, a Down-szindróma, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex és a stroke. Különböző tényezők, például fertőzések, traumák, degeneráció, szerkezeti hibák, autoimmun betegségek és a véráramlás zavara károsíthatja az idegrendszert.
Az idegrendszeri rendellenesség néhány általános és gyakori jele a bizsergés, az érzésvesztés, az állandó fejfájás, a hirtelen fellépő fejfájás, a hirtelen látásvesztés, a kettős látás, a memóriazavar, a koordináció hiánya, az izomgyengeség, a beszéd elmosódottsága, a merev izmok, a remegés, a görcsök és a más testrészekre kisugárzó hátfájás.
Mit kell tenni? Neurológiai betegségekre szakosodott orvoshoz kell fordulnia, aki számos vizsgálatot végezhet, hogy diagnosztizálja az állapotát. A diagnózisának megfelelően előírt kezelés lehet gyógyszeres kezelés, fizikai rehabilitáció vagy műtét.
Allergia
Allergia akkor alakul ki, amikor az immunrendszered, amely a szervezetedet védi a káros anyagok, például a baktériumok ellen, tévesen egy ártalmatlan anyaggal szemben reagál. A környezet, valamint az Ön genetikai anyaga is szerepet játszhat az allergia kialakulásában. Az allergiás reakciókat gyakran kiváltó anyagok közé tartoznak a porszemek, a pollenek, a korpa, bizonyos élelmiszerek, a penész, a gyógyszerek, a rovarcsípések stb.
A sok nyálelválasztás mellett olyan tüneteket is tapasztalhatsz, mint az orrfolyás, viszketés, tüsszögés és kiütések, amikor allergiás reakciót tapasztalsz.
Mit kell tennie? Az allergiás reakciót kiváltó anyagok kerülése hatékony módja az allergia megelőzésének. Orvosa olyan gyógyszereket is felírhat, mint az antihisztaminok, a dekongesztikumok vagy a szteroid gyógyszerek, hogy kezelje ezt az állapotot.
Veszettség
A veszettség egy vírus által okozott fertőzés, amely az idegeket és az agyat érinti. Általában egy fertőzött állat karmolásával vagy harapásával terjed. Akkor is átvihető, ha egy fertőzött állat nyála nyílt sebbe, a szemedbe vagy a szádba kerül. Minden emlős hordozhatja ezt a vírust, de a kutyák, macskák, denevérek, mosómedvék, rókák, sakálok és mongúzok körében gyakoribb.
Ha nem kapunk kezelést, a veszettség tünetei a fertőzés után körülbelül 3-12 héttel jelentkezhetnek. Kezdetben magas láz, fejfájás, szorongás és kellemetlen érzés jelentkezhet ott, ahol megharapták. Néhány nappal később egyéb tünetek is jelentkezhetnek, mint például túlzott nyálfolyás, habzó száj, agresszív viselkedés, hallucinációk, izomgörcsök, nyelési és légzési nehézségek, valamint bénulás.
Mit kell tenni? A veszettség tüneteinek megjelenése után a betegség szinte mindig végzetes. Ezért fontos, hogy bizonyos védekezési intézkedéseket tegyünk, ha a veszettség vírusával érintkeztünk, például ha megharapott vagy megkarmolt egy fertőzött állat. Ezek az intézkedések szinte mindig hatékonyak, ha még a tünetek megjelenése előtt megkezdjük őket. A következőket kell tennie:
Ha egy állat megkarmolta vagy megharapta, azonnal tisztítsa meg a területet szappannal és folyó vízzel néhány percig, majd fertőtlenítse jód- vagy alkoholalapú fertőtlenítőszerrel.
A lehető leghamarabb forduljon orvoshoz. Orvosa javasolhat veszettség elleni védőoltást és egy immunglobulin nevű gyógyszert.
Gasztrooesophageális refluxbetegség
A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) olyan állapot, amikor a gyomortartalom a gyomorból visszafelé halad a tápcsőbe, és irritálja azt. A gastrooesophagealis refluxbetegség akkor jelentkezik, amikor a táplálékcső alján lévő izomgyűrű, az úgynevezett alsó nyelőcső záróizom gyengül. Ez megakadályozza, hogy ezek az izmok megfelelően záródjanak, és lehetővé teszi, hogy a gyomortartalom a tápcsőbe szivárogjon. Olyan tényezők, mint az alkoholfogyasztás, az elhízás, a dohányzás és a terhesség növelhetik ennek az állapotnak a kockázatát. Ugyanígy az olyan orvosi problémák is, mint a szkleroderma, amikor a kötőszövet rendellenes növekedése jelentkezik, és a hiatalis sérv, amikor a gyomor egy része a mellkas alsó részébe vándorol. Bizonyos gyógyszerek, amelyeket olyan állapotokra használnak, mint az álmatlanság, az asztma és a magas vérnyomás, szintén okozhatnak gastrooesophagealis refluxbetegséget.
A gastrooesophagealis refluxbetegség egyéb tünetei közé tartozik a gyomorégés, a nyelési nehézségek, az az érzés, hogy az étel a bordák mögött ragad, a zihálás, az evés utáni hányinger, a köhögés, a rekedt hang és a torokfájás. A tünetek súlyosbodhatnak evés után, éjszaka vagy fekvés közben.
Mit kell tennie? Hasznosak lehetnek az olyan intézkedések, mint a kisebb étkezések, a tüneteket kiváltó ételek kerülése és a testsúly kezelése. A tünetek enyhítésére vényköteles gyógyszereket, valamint savlekötőket is használhat. Bizonyos esetekben orvosa műtétet javasolhat.
Hányinger
A hányinger az a kellemetlen érzés, amitől hányni támad kedve. Az emberek pedig általában éppen hányás előtt felesleges nyálat termelnek. Számos tényező, köztük fertőzések, migrén, reggeli rosszullét, utazási betegség, ételmérgezés és kemoterápia okozhat hányingert.
Mit kell tenni? A hányás megszűnését követő 6 órán át a szilárd ételek kerülése segíthet. Gondoskodjon arról is, hogy sok folyadékot fogyasszon a kiszáradás elkerülése érdekében. Általában a hányinger nem ad okot aggodalomra, de ha olyan tüneteket is tapasztal, mint a vér a hányásban, erős hasi fájdalom, fejfájás és merev nyak, vagy 24 óránál hosszabb ideig hányt, mindenképpen forduljon orvoshoz.
Terhesség
Terhesség esetén felesleges nyálat termelhet. Ezt a hányinger vagy a terhesség alatt gyakran előforduló reflex okozhatja.
Mit kell tennie? Ez nem ad okot aggodalomra, és magától megszűnik.
Fogzás a csecsemőknél
A baba fogzáskor felesleges nyálat termelhet, ami nyáladzást okozhat. A fogzás azt is okozhatja, hogy a baba harapdál vagy rágcsál, és olyan tüneteket vált ki, mint az ingerlékenység és a bőrkiütések. Alacsony láza is lehet.
Mi a teendő: Segíthet, ha valami hideg dolgot ad a babának, például egy zöldséges jégkrémet, amit rágcsálhat. Emellett próbálja meg a baba ínyét óvatosan masszírozni egy tiszta ujjal, hogy megnyugtassa.