A telített zsírok típusai és miért nem mindegyik rossz

Kémiailag a telített zsírok azon zsírok kategóriájába tartoznak, amelyek szerkezetében nincs kettős kötés. Ez az oka annak, hogy szobahőmérsékleten szilárd állagúak, ellentétben a telítetlen zsírokkal.

A szénatomok száma alapján rövid-, közép- és hosszúláncú zsírsavakra oszthatók. A rövid szénláncú zsírsavak 2-6 szénatomot tartalmaznak, és minimálisan származnak a táplálékból. Főként akkor keletkeznek, amikor a bélbaktériumok rostokat erjesztenek. A közepes láncú zsírsavak 6-12 szénatomot tartalmaznak. A hosszú láncú zsírsavaknak több mint 12 szénatomjuk van.

A telített zsírok gyakran állati eredetű termékekben és feldolgozott élelmiszerekben találhatók. Ezek közé tartozik a marha-, baromfi- és sertéshús, a kókusz- és pálmaolaj, a tejtermékek, mint a sajt, a vaj és a tej, valamint a feldolgozott húsok, mint a kolbász, a szalonna és a rágcsálnivalók, mint a chips, a keksz és a keksz.

Az alábbiakban felsorolt telített zsírsavak a leggyakrabban használtak emberi fogyasztásra.

Palmitinsav

Ez a 16 szénatom hosszúságú zsírsav a növényekben és állatokban leggyakrabban előforduló telített zsírsav. A pálmaolaj tartalmazza a legtöbb palmitinsavat, de jelen van a tejtermékekben és a vörös húsokban is.

Tanulmányok szerint nem egészséges a szív számára, és megemelheti az összkoleszterin és az LDL-koleszterin szintjét, ezáltal növelve az érelmeszesedés kockázatát. A HDL (jó) koleszterin szintjére nem tapasztaltak hatást.

A vizsgálatok összefüggést mutattak ki a csökkent fizikai aktivitás között is azok körében, akik magas pálmitinsavtartalmú étrenden éltek.

Sztearinsav

18 szénatomból áll, és a második leggyakoribb telített zsír a táplálkozásban. A tanulmányok azonban azt állítják, hogy egészségesebb, mint a legtöbb telített zsír, sőt, jó az LDL (rossz) koleszterinszint csökkentésére.

Többnyire állati zsírokból származik, és elérhető néhány növényi zsír, mint a kókuszolaj, a kakaóvaj és a pálmamagolaj.

Mirisztinsav

A kókuszolajban és a pálmamagolajban kis mennyiségben jelen lévő mirisztinsav egy hosszú láncú zsírsav, amely 14 szénatomból áll. A palmitinsavhoz hasonló hatással rendelkezik, mivel növeli az összkoleszterin és a HDL szintjét.

Laurinsav

A túlnyomórészt kókuszolajban és pálmaolajban található laurinsav egy 12 szénatomos hosszú szénláncú zsírsav. Emeli az összkoleszterinszintet a HDL (jó) koleszterinszint emelésével. Ez csökkenti az érelmeszesedés és a szívbetegségek kockázatát, ezáltal jótékonyan hat az egészségre.

A közepes láncú zsírsavak egyedülálló triója, a kapronsav, a kaprilsav és a kaprinsav 6-10 szénatomos hosszúságú. A kecsketej gazdag forrása ezeknek a zsírsavaknak. Több tanulmány is arra utal, hogy kissé növelhetik az elégetett kalóriák számát és elősegíthetik a fogyást, különösen a hosszú láncú zsírsavakkal összehasonlítva.

A vizsgálatok szerint a hosszú láncú zsírsavakhoz képest pozitívan befolyásolhatják a fogyást és javíthatják az inzulinérzékenységet. Különösen a kaprinsavnak látták rohamellenes hatását epilepsziás betegeknél, feltéve, hogy ketogén diétát követtek.

Minden telített zsírsav összefügg a szívbetegségekkel?

A kutatók alaposan megvizsgálták a telített zsírsavak bevitele és a stroke, valamint a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) közötti kapcsolatot. Elemezték, hogy a közepes láncú zsírsavak általában véve jót tesznek az egészségnek, és nem függ össze a szív- és érrendszeri vagy agyi érrendszeri betegségek kockázatával. Sőt, rendszeres bevitel esetén azt találták, hogy még az elhízást is megelőzhetik, és növelhetik az általános egészségi állapotot és az energiafelhasználást.

A telítetlen zsírok, például a többszörösen telítetlen zsírok a legjobbak az egészség szempontjából, de ez nem jelenti azt, hogy a telített zsírokat teljesen el kellene kerülni az étrendből. Az egészséges táplálkozás nem csak a tápanyag változatosságáról szól, hanem a mennyiségtől is függ. Végső soron a mértékletesség a kulcs, ha bármit is eszünk.