A szklerózis multiplex ritka tünetei és kezelésük

A szklerózis multiplex (MS) egy élethosszig tartó betegség, amely az agyat és/vagy a gerincvelőt érinti. Ez az autoimmun betegség világszerte körülbelül 2,5 millió embert érint. Az MS-t azonban változó, kiszámíthatatlan tünetei miatt nehéz lehet diagnosztizálni.

A betegségben szenvedő két személynél nem jelentkeznek ugyanazok a tünetek. Ha ismer valakit, akinek ez a betegsége van, akkor valószínűleg tisztában van az általa tapasztalt gyakori tünetekkel – fáradtság, homályos látás, gyengeség, fájdalom, depresszió, kognitív változások és szexuális problémák csak néhány ezek közül. Vannak azonban más tünetek is, amelyekről a legtöbben nem tudnak, és amelyek észrevétlenek maradhatnak, amíg a betegség el nem éri az előrehaladott stádiumot. Íme egy lista a szklerózis multiplex néhány nem gyakori tünetéről, amelyet tapasztalhat.

Beszédzavarok

Azt, ahogyan beszélsz, megértesz és értelmezel mindent, ami körülötted van, az agy irányítja. A szklerózis multiplexes betegeknél a beszédzavarok az agytörzsben okozott sérülések vagy károsodások miatt jelentkezhetnek.

A beszédzavarok az enyhétől a súlyos nehézségekig terjednek, amelyek során nehézzé válhat a beszéd és a megértés. A beszédzavarban szenvedő MS-betegeknél a következő problémák közül egy vagy több jelentkezik:

Fürkésző beszéd: Itt a szavak normális áramlása megszakad. Például minden egyes kimondott szó után vagy között hosszú szünetek lehetnek.

Tisztázatlan beszéd: Itt a szavak nem úgy hangzanak el tisztán, ahogyan kellene. A homályos beszéd, más néven a szavak elmosódása a nyelv, az ajkak, az arc és a száj izmainak gyengesége vagy koordinálatlansága miatt következik be.

Orrhangú beszéd: Itt a betegek úgy beszélhetnek, mintha náthásak vagy orrdugulásuk lenne.

Kezelés: Sok beszédzavaros betegnek jót tesz a nyelv- vagy logopédus. Segítenek a beszédminták és az általános kommunikáció javításában. Súlyos esetekben, amikor a beteg nem tud beszélni, bizonyos eszközök segíthetnek a kommunikációban.

Nyelési problémák

A beszédzavarban szenvedők nyelési nehézségeket is mutatnak. Az orvosilag diszfágiának nevezett nyelési problémák azért jelentkeznek, mert a szájat és a garatot irányító idegek gyengülnek. Bár ez a tünet gyakran a betegség előrehaladott stádiumában jelentkezik, már sokkal korábbi stádiumban is előfordulhat.

A nyelési nehézség jele a víz és más folyadékok fogyasztása utáni köhögés, valamint bizonyos ételek, különösen az omlós állagúak megfulladása. Ilyenkor az étel vagy folyadék a nyelőcső helyett a légcsőbe kerül. Ez további egészségügyi problémákhoz, például tüdőgyulladáshoz vezethet.

Kezelés: Az orvosok egy speciális képalkotó eljárással, az úgynevezett módosított báriumnyeléssel (videofluoroszkópia) értékelik, hogyan rágja és nyeli le a beteg az ételt és a folyadékot. Egy logopédus vagy nyelvi patológus segíthet a betegnek a nyelési nehézségekben. A biztonságosabb evésre és ivásra vonatkozó stratégiák, az étrend megváltoztatása és a nyelést javító gyakorlatok segíthetnek a tünet kezelésében. Súlyos esetekben, amikor a beteg nem reagál jól ezekre az intézkedésekre, tápcsöveket helyezhetnek be közvetlenül a gyomorba a szükséges folyadékok és tápanyag biztosítása érdekében.

Légzési nehézségek

A légzési nehézségek az SM egy másik szokatlan tünete, amely az izomgyengeség következtében jelentkezik. Ha a beteg a kar- és lábizmok gyengeségét tapasztalja, az érintheti a mellkasi vagy a légzőizmokat irányító idegeket is. Ez azt okozhatja, hogy a betegnek extra erőfeszítést kell tennie a belégzéshez és a kilégzéshez.

A légzési nehézségek beszédzavarokhoz is vezethetnek, megnehezítve a beteg számára a hangos vagy túl hosszú beszédet. Ezenkívül, mint korábban említettük, a nyelési problémák is okozhatnak légzési nehézségeket.

Kezelés: Vegyen fel olyan gyakorlatokat, amelyek erősíthetik a mellkasi izmokat és javíthatják a légzést. Az otthon végezhető légzőgyakorlatok segíthetnek az enyhe vagy közepes súlyosságú, légzési nehézségekkel küzdő SM-betegek számára. A naponta kétszer rendszeresen végzett 30 lassú, mély lélegzetvétel segíthet.

Fejfájás

Bár a fejfájás nem túl gyakori az MS-betegeknél, több tanulmány is beszámol a migrénszerű fejfájás lehetőségéről a betegség bármelyik szakaszában. Ha már van migrénje, és úgy érzi, hogy migrénes tünetei idővel súlyosbodnak, fontos lehet, hogy késedelem nélkül kivizsgáltassa magát. Ez különösen akkor fontos, ha már nem reagál az előírt gyógyszerekre.

Kezelés: Az orvosok gyógyszereket írhatnak fel a fejfájás enyhítésére. Azonban tartsa magát az egészségügyi szolgáltató által előírt adaghoz. Ha a fejfájás enyhe, természetes alternatíva a kínai koponyafű, amely por formájában kapható. Nem tanácsos azonban bármilyen természetes terápiát kipróbálni az orvos felügyelete nélkül, mivel kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel.

Tremors

A remegés vagy kontrollálhatatlan remegés a test különböző részein, például a karokban és a lábakban jelentkezhet a test mozgását irányító idegek károsodásának következtében. Az MS-betegek remegése különböző típusú lehet:

Szándékos remegés: Ez a remegés leggyakoribb formája, és fizikai mozgás közben érinti a beteget.

Poszturális remegés: Ez akkor jelentkezik, amikor a beteg teste a gravitációval szemben támaszkodik. Például ülés vagy állás közben tapasztalható.

Nyugalmi remegés: Ez akkor jelentkezik, amikor a test nyugalomban van, minimális fizikai mozgással.

Nystagmus: Ez a szemet érinti, és ugráló szemmozgásokat okozhat.

Kezelés: Az orvosok és az orvosok bizonyos gyógyszereket írhatnak fel a remegés megfékezésére. Foglalkozásterapeuták ajánlhatnak súlyokat vagy más eszközöket, amelyeket a végtagokhoz kell rögzíteni a remegés hatásainak enyhítésére. Néhány enyhe remegésben szenvedő beteg esetében a meditáció segíthet a stressz csökkentésével, amely súlyosbíthatja a remegést.

Rohamok

A rohamok az agy sérült részeihez továbbított rendellenes elektromos jelek következtében lépnek fel. Bár a szklerózis multiplexes betegeknél nem gyakoriak, ha mégis előfordulnak, különböző formákat öltenek:

Generalizált tónusos-klónikus rohamok: Ez a roham rövid eszméletvesztéses epizódokat okozhat a végtagok, kezek vagy lábak kontrollálhatatlan rángatózó mozgásával.

Generalizált távollétes rohamok: Ebben a rohamban a betegnél pillanatnyi eszméletvesztések fordulhatnak elő, rendellenes mozgások nélkül.

Parciális komplex rohamok: A roham ezen típusa sztereotip ismétlődő tevékenységgel járó időszakokat okozhat, amelyek során a személy ébernek tűnik, de nem reagál egy külső, választ igénylő cselekvésre.

Kezelés: Az orvosok általában úgy diagnosztizálják a rohamokat, hogy elektroenkefalogram (EEG) segítségével rögzítik az agy elektromos aktivitását. A legtöbb roham görcsoldó vagy antiepileptikus gyógyszerekkel kontrollálható.

Viszketés

A szklerózis multiplexben jelentkező viszketésérzetet diszesztétikus viszketésnek nevezik, és nem hasonlít az allergiás reakció okozta általános viszketésérzethez. Ezek a rendellenes érzések a szúró, tűszúró és szakító fájdalomtól kezdve az égő érzésig bármi lehet, és az egész testen érezhető, beleértve az arcot is. Hirtelen és intenzíven jelentkeznek, de rövid ideig tartanak.

Kezelés: A diszesztétikus viszketés nem kezelhető kenőcsökkel vagy krémekkel, mivel nem okoz fizikai irritációt vagy kiütéseket. Ha az érzések nem múlnak el maguktól, és kellemetlenséget okoznak a betegeknek, az orvosok olyan gyógyszereket írnak fel, mint a görcsoldók és az antihisztaminok, hogy csökkentsék a tüneteket.

Hallásvesztés

A szklerózis multiplexben szenvedők körülbelül 6%-a számolt be hallásproblémáról. Az MS-betegek hallászavarai feltehetően a 8. koponyaideg (a hallóideg) gyulladásának vagy hegesedésének következményei, amint az az agytörzsbe – az agy azon részébe, ahol a látást, a hallást, az egyensúlyt és az egyensúlyt irányító idegek találhatók – lép be. A hallási nehézségeket azonban más okok is okozhatják, amelyek károsíthatják az agytörzset.

Kezelés: Ha hirtelen hallási nehézséget tapasztal, keressen fel egy neurológust, egy fül-orr-gégészt (fül-orr-gégész) vagy egy audiológust, hogy megismerje az okot, és ennek megfelelően kezelje.

Az olyan betegségek tüneteinek ismerete, mint az SM, elengedhetetlen a betegség korai diagnosztizálásához és kezeléséhez. Mint korábban említettük, nincs két egyforma tapasztalat, és csak a megfelelő kezelések segíthetnek a szklerózis multiplex tüneteinek ellenőrzésében.