A stresszel kapcsolatos 5 legelterjedtebb mítosz megcáfolása
Azért érezzük magunkat stresszesnek, mert az életünk állandóan tele van csúnya fordulatokkal, és mert néha egyszerűen a csomag része, ha sikeres karriert futottál be.
Mindannyian osztottuk már ezeket a csodálatosnak hangzó elképzeléseket a stresszről. De most komolyan, srácok, tévedtek.
Azért, mert ilyen furcsa elméleteket állandósítunk a stresszről, az agyunk egy pillanat alatt elkezd izzadni, és ezzel nagyon nagy veszélynek tesszük ki a mentális egészségünket. Itt az ideje tehát, hogy egyszer s mindenkorra végleg félretegyük ezeket a csábító tévhiteket. Hogy hozzájáruljunk az ügyhöz, íme, az 5 legnépszerűbb stresszmítosz, amiről hallottunk.
1 Mítosz: A stressz a helyzetekből fakad
Az igazság: A stressz a helyzetekkel kapcsolatos gondolatainkból ered.
Alapvetően mindannyian születésünktől fogva túlgondolkodók vagyunk. Ezt a tulajdonságot neandervölgyi őseinktől örököltük, akiknek az agyát úgy tervezték, hogy a túlélésre összpontosítson, hogy elősegítse az emberi faj hosszú életét. Így természetesen a kockázatok és veszélyek lehetséges jeleinek azonosítása és az ezekre való emlékezés e túlélési stratégia szerves részévé vált. Az évek során tehát agyunk egyszerűen úgy fejlődött, hogy egyre okosabbá vált a rossz hírek levadászásában és hosszú távú memóriánkban való elraktározásában.
Ráadásul a negatív érzelmek általában sokkal több gondolkodást igényelnek. A végén órákat töltünk a rájuk való rágódásukkal, míg végül óriási mértékben eltúlozzák őket. Ez a túlelemzett változat elraktározódik az agyunkban, holott a valóságban a probléma valószínűleg csak aprócska.
Ezért el kell kezdeni az agyadat arra edzeni, hogy pozitívan gondolkodjon. Ez megállítja a túlgondolkodó negatív agyadat, és segít jobban felmérni bármilyen helyzetet, amiben éppen vagy.
2 Mítosz: A stresszt csak a negatív események okozzák
Az igazság: A stresszt az okozza, ahogyan bármilyen eseményről érzel.
Az esküvőd napjának megtervezése, ami általában a legtöbb ember életében az egyik legboldogabb pillanatnak számít, ugyanolyan stresszes lehet, mint egy pénzügyi válsággal való küzdelem.
Emlékszel, mit mondtunk neked az agyról? Arra képezte magát, hogy negatívan gondolkodjon, hogy felkészült maradjon a lehető legrosszabb kimenetelre, ami viszont befolyásolja az érzéseidet. Ez attól függetlenül történik, hogy az esemény boldog vagy szomorú. Ha tehát úgy érzed, hogy háttal állsz a falnak, tudd, hogy ez nem a helyzet miatt van, hanem azért, mert hagyod, hogy az agyad azt mondja neked, hogy valami rossz történhet.
A megoldás? Ismételjük magunkat – tanítsd meg az agyadat arra, hogy pozitív gondolatokat gondolj bármilyen helyzetről, és automatikusan sokkal kevésbé fogod magad idegesnek érezni.
3 Mítosz: Nem tehetsz róla, hogy stresszesnek érzed magad
Az igazság: Nem. Nagyon is tudsz, és nagyon is kell!
Most már tudod, hogy a stressz csak egy természetes, beépített reakció, amit az agyad, és ennek következtében a tested is kifejlesztett az idők során. Ne tévedj azonban, ha azt hiszed, hogy semmit sem tehetsz ellene.
Ha továbbra sem veszel tudomást a stressz-rohamodról, az elméd továbbra is többszörös „mi lenne, ha” forgatókönyveken fog dolgozni. És bár csak az elméd stresszel, a tested mégis „harci” üzemmódba kapcsol, mintha komolyan a túlélésről lenne szó. A valóságban nincs olyan támadó, aki ellen harcolni kellene – és a végén csak magadnak ártasz. Tehát a felesleges pánikrohamodból eredő stressz nemcsak árthat neked, hanem akár meg is ölhet.
Ahogyan szülői stratégiákat alkalmaznál, hogy megtanítsd a gyermekednek, hogyan kell osztozkodni, úgy neked is aktívan gyakorolnod kell az agymenedzsment-stratégiákat, hogy megakadályozd, hogy a gondolataid kicsússzanak az irányítás alól. Ha ezt tennéd, az nem csak a mentális és a fizikai egészséged szempontjából jelentene óriási előrelépést.
4 Mítosz: A testmozgás segíthet a stressz megoldásában
Az igazság: A testmozgás csak a stressz tüneteit enyhítheti.
Az olyan stresszkezelési stratégiák, mint a testmozgás, nem a központi problémát célozzák meg – a gondolataidat arról, hogy mi történik az életedben. Tehát bár az edzés segíthet enyhíteni a stressz hatásait, nem oldja meg az okot, aminek következtében a stressz újra és újra visszatér, hogy újra és újra kísértse Önt.
Hatékonyabb stratégia lenne, ha megtanítanád magadat arra, hogy az életedben zajló jó dolgokra koncentrálj, még akkor is, ha ezek az öröm apró, egyébként jelentéktelennek tűnő pillanatai. Ennek egyik nagyszerű módja a hálanapló vezetése.
Meg kell tanítania magát arra is, hogy felismerje a stresszt kiváltó pontjait, és arra kell treníroznia magát, hogy kihívást jelentő helyzetekben másképp gondolkodjon és reagáljon, hogy többé ne legyen hajlamos stresszt és szorongást érezni.
5 Mítosz: Nincsenek tünetek? Nem vagy stresszes!
Az igazság: Valószínűleg nem vagy tisztában azzal, hogyan reagál a tested a stresszre.
Körülbelül 50 „gyakori” módja van annak, ahogyan a stressz hat az emberre. Ennek fő oka az, hogy a stressz minden emberre másképp hat, mivel nagyon sok köze van az ember gondolataihoz. Tehát attól, hogy Ön nem tapasztalja az úgynevezett „tipikus” stressztüneteket, még nem jelenti azt, hogy nem stresszel. Sokkal inkább azt, hogy valószínűleg nem vagy tisztában azzal, hogyan reagál a tested a stresszre.
Ha rejtélyes, gyakori allergiás rohamokkal vagy hirtelen megnövekedett vagy csökkent étvágyaddal szembesülsz – jó eséllyel a stressz az oka.