A stressz módjai, ahogyan a szervezetedet megzavarhatja
A stressz elől nem tudunk elmenekülni vagy elbújni. A stressz biológiai válasz a környezetünk vagy néha még mi magunk által támasztott követelményekre. A stressz sok helyzetben hasznos, de ha hosszabb ideig extrém és állandó stressznek vagyunk kitéve, az káros lehet, és károsan befolyásolhatja egészségünket. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a stressz szervezetünkre gyakorolt káros hatásai közül.
A stressz fejfájást okozhat
A stresszről megállapították, hogy a migrén és a közkeletűen feszültség okozta fejfájás egyik fő oka. Ezt elsősorban a mindennapi stressznek való állandó kitettség okozhatja. Olyan egyéneknél is okozhatják, akiknek olyan fontos életdöntéseket kell meghozniuk, mint például új karrier választása vagy házasságkötés.
Álmatlanságot okozhat
A stressz zavart okozhat az egyén rendszeres alvási szokásaiban. Azt okozhatja, hogy az egyén nem tud elaludni, és még a pihenőidőszakok alatt is éber üzemmódban marad. Az alvás minőségének ez a romlása később tovább fokozhatja a stresszt.
Gyengítheti az immunrendszert
Több tanulmány is megállapította, hogy a diákok immunitási szintje vizsgák idején észrevehető csökkenésen ment keresztül, mint a stresszmentes időszakokban. A stressz alatt álló diákok nagyobb valószínűséggel kapták el az influenzát vagy betegedtek meg, mint azok, akik nem voltak stresszesek.
Magas vércukorszintet okozhat
Amikor a szervezet stressz alatt áll, a máj nagyobb mennyiségű glükózt termelhet. Ha ez a stressz hosszabb ideig nem oldódik meg, az a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát eredményezheti.
Növeli a vérnyomást
A szervezetben stresszhelyzetben termelődő hormonok hatására megnő a vérnyomás. A megnövekedett vérnyomás A magas vérnyomás az erek beszűkülését okozza, ami növeli a szívelégtelenség kockázatát.
A krónikus stressz szívvel kapcsolatos problémákat eredményez
A Pszichológiai Társaság szerint: „A szívritmus állandó és folyamatos emelkedése, valamint a stresszhormonok és a vérnyomás emelkedett szintje megterhelheti a szervezetet. Ez a hosszú távú, folyamatos stressz növelheti a magas vérnyomás, a szívroham vagy a stroke kockázatát. Az ismétlődő akut stressz és a tartós krónikus stressz is hozzájárulhat a keringési rendszerben, különösen a koszorúerekben kialakuló gyulladáshoz, és ez az egyik olyan útvonal, amelyről úgy gondolják, hogy a stresszt a szívrohamhoz köti”.
A stressz feszült izmokat okoz
A krónikus stressz hatására a testben lévő izmok megfeszülnek. Ha az izmok hosszú ideig feszültek és megfeszülnek, az test- és fejfájást okozhat.
Súlygyarapodást okozhat
A krónikus stressz egyeseknél súlynövekedést okozhat. Ennek oka lehet az étel utáni sóvárgás, amelyet a kortizol termelődése okoz a szervezetben.
Székrekedést vagy hasmenést eredményezhet
A stressz hatására az egyén olyan kényelmi ételeket kívánhat, amelyek magas szénhidrát- és zsírtartalommal rendelkeznek. A stressz közvetlenül hat a gyomor-bél traktusra is, ami hatással van arra, hogy az ételek hogyan emésztődnek meg a szervezetben, ami székrekedést vagy hasmenést okoz az egyénnél.
Fokozott savasságot okozhat
A stressz a gyomorsavszint növekedését okozza, ami számos más problémához vezet, többek között gyomorégéshez, savas visszaáramláshoz, hányingerhez és a fekélyek fokozott kockázatához.
A krónikus stressz csökkent szexuális vágyat okozhat a nőknél
A stresszről ismert, hogy számos szexuális egészségügyi rendellenességet okoz, beleértve az impotenciát vagy merevedési zavarokat férfiaknál és a szabálytalan vagy fájdalmasabb menstruációt nőknél. Tanulmányok azt is megállapították, hogy a stressz a nőknél a stressz iránti vágy csökkenését okozhatja.
A krónikus stressz mentális egészségi zavarokhoz vezethet
A krónikus stressztől szenvedő egyén mentális egészségügyi problémákkal szembesülhet, ha a stressz megoldatlan marad. A krónikus stresszről ismert, hogy számos mentális egészségügyi rendellenességet okoz, beleértve a szorongást, a pánikrohamot és a depressziót.
