A rossz lehelet rámutathat az alábbi egészségügyi feltételek egyikére

Az orvosilag halitózisnak nevezett rossz lehelet számos tényező következménye lehet, beleértve a fogászati betegségeket, a rossz foghigiéniát, a szájfertőzést, a szájszárazságot, az elfogyasztott ételeket vagy a gyógyszereket. Ezeken a problémákon kívül bizonyos egészségügyi problémák, például légúti fertőzés, arcüreggyulladás, cukorbetegség, valamint emésztési, máj- és vesebetegségek is okozhatnak rossz leheletet. Hogyan lehet tehát azonosítani és elkülöníteni az okozó tényezőt? Meglepő módon a szag jellegétől függően meghatározhatjuk a rossz lehelet okát. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a rossz lehelet szagának különböző típusai közül, és hogy mire utalnak.

Acetonos lehelet és cukorbetegség

A cukorbetegségben szenvedő betegeknél fennáll a ketoacidózis nevű állapot kialakulásának kockázata. A diabéteszes ketoacidózis végzetes lehet, ha nem foglalkoznak vele azonnal. Tanulmányok kimutatták az aceton jelenlétét az ebben az állapotban szenvedő egyének leheletében. Néhány ilyen beteg leírása szerint a leheletük szaga hasonlít az acetonéhoz – a körömlakkban található összetevőhöz. A betegek a szagot édesnek vagy gyümölcsösnek is leírták.

Halszag és trimetilaminuria

A nyilvánvaló, tengeri étkezés utáni halszagú lehelet mellett a trimetilaminúria nevű genetikai betegség jelzője is lehet. Ez az állapot egy ritka anyagcserezavar, amelyet enzimhiány okoz, és a szervezetben felesleges trimetilamin termelődéséhez vezet. Az általa kibocsátott halszag kimutatható a testváladékokban, például a vizeletben, az izzadságban és a leheletben.

Rossz lehelet és légzőszervi panaszok

Bár a reggeli lehelet rendkívül gyakori állapot, a tanulmányok szerint az olyan légzőszervi állapotok, mint az alvási apnoe, a horkolás és az asztma, sokkal rosszabbá tehetik. Ez azért van, mert amikor az emberek horkolnak vagy nyitott szájjal alszanak, tökéletes környezetet teremtenek a baktériumok számára a szaporodáshoz. A levegő kiszárítja a szájat, és a csökkent nyáltermelés elősegíti a rossz leheletet okozó baktériumok virágzását.

Bűzös lehelet és emésztőrendszeri betegségek

A gastrooesophagealis refluxbetegségben vagy más emésztőrendszeri betegségben szenvedők is tapasztalhatnak rossz leheletet. Az emésztési zavarok a gyomorban lévő ételek bomlása miatt okozhatnak rossz leheletet. Az „éhséglégzés” egy rossz szagú és savas lehelet, amely olyan embereknél fordul elő, akik böjtölnek vagy kihagyták az étkezést. Ez a gyomor fokozott savassága és a szájban lévő nyál csökkenése miatt következik be.

Ammóniás lehelet és veseelégtelenség

A vesénk elsődleges feladata, hogy eltávolítsa a mérgező anyagokat a véráramunkból, és segítsen kiválasztani azokat vizelet formájában. Amikor azonban a betegek veseelégtelenségben vagy vesebetegségben szenvednek, a véráramban felhalmozódnak a hulladékok. A vérben felhalmozódó salakanyag (urémia) számos tünetet okoz, többek között ammónia-, hal- vagy vizeletszagú leheletet. Ez a szagos lehelet akkor is előfordulhat, amikor a veseelégtelenség a légzőszervekre is hatni kezd, ami a beteg légzési nehézségeihez vezet.

Rossz lehelet és orrcsepp utáni csepegés

A posztnazális csepegés egy olyan állapot, amely akkor jelentkezik, amikor az orrnyálkahártya felesleges nyálkát termel. Ez a felesleges nyálka felhalmozódik a torok hátsó részében vagy az orrban. Az anaerob baktériumok hatására a felgyülemlett váladék és flegma fehérjemolekuláin az emberek képesek lehetnek azonosítani a szájuk hátsó részéből származó szagot. Az egyének hasonló szagot tapasztalhatnak tejtermékek fogyasztásakor, mivel azok fokozzák a nyálkakiválasztást.