A légszomj hátterében álló klinikai okok, amelyeket ismernünk kell

A légszomjat orvosilag nehézlégzésnek nevezik. Jellemzője a légszomj. A légszomj számos tüdőbetegséggel összefüggő gyakori tünet. Ez az állapot legyengítő hatással lehet az emberekre. Az egyén egészségi állapotától függően lehet krónikus vagy akut. A különböző emberek különböző módon határozzák meg a tüneteiket. A fulladás érzése, a mellkas összeesése, a mellkasra ülő nehéz tárgy stb. csak néhány példa e leírások közül. Fontos megkülönböztetni a normális légszomj érzést a krónikus betegséggel járó légszomjtól. A megerőltető fizikai aktivitás, az állóképesség hiánya és a nagy magasság okozta légszomj a szervezet normális és elfogadható reakciója. Azonban számos más egészségügyi állapot is okozhat légszomjat, amellyel tisztában kell lennünk.

Tüdőgyulladás

Ez a betegség a tüdő fertőzése miatt alakul ki. Ezt a fertőzést különböző kórokozók, például vírusok, baktériumok vagy akár gombák is okozhatják. Általában kezelhető és nem életveszélyes mindenki számára 2 éves kor felett és 65 éves kor alatt. De komoly veszélyt jelenthet a legyengült immunitású és már meglévő egészségi állapotú egyének számára. A diagnosztikai módszer általában a mellkasröntgenvizsgálat. Emellett a rossz egészségügyi döntések, például a dohányzás is súlyosbíthatja a betegség kialakulásának esélyét.

A betegség tünetei közé tartozhat a láz, köhögés, légszomj, hányinger, mellkasi fájdalom, fáradtság, hasmenés és hányás. A tüdőgyulladás kétféle lehet; lobáris tüdőgyulladás és hörgőtüdőgyulladás. A lobáris tüdőgyulladás a tüdőnek csak egy részét érinti, míg a bronchopneumonia az egész tüdőben elterjedhet. Gyógyszerekkel és ápolással gyógyítható ez a betegség.

Asztma

Az asztma egy másik legyengítő légzőszervi betegség, amely a légszomj tünetével jár. Ezt az állapotot a légutak gyulladás miatti beszűkülése jellemezheti. A légutakban lévő izmok elkezdenek megfeszülni és beszűkítik a légutakat (hörgőszűkület). Ez a tüdő levegőellátásának csökkenéséhez vezet. Az asztma súlyossága az időszakos és a súlyos, tartósan fennálló között változhat. A különböző fokú asztmában szenvedő egyének különböző intenzitású rohamokat is tapasztalnak.

A sípoló légzés, légszomj, köhögés az asztma tünetei. Az orvosok különböző tüdővizsgálatokkal és a gyógyszerek összehasonlító vizsgálatával diagnosztizálhatják ezt a betegséget. Az asztma jelenleg nem gyógyítható, de gyógyszeres kezeléssel kezelhető. Az úszás jó módszer tüdőnk erősítésére, ami segíthet az asztma leküzdésében.

Vérszegénység

A vérszegénység klinikai meghatározása szerint a vérben lévő vörösvértestek szükséges mennyiségének hiánya. A vörösvértestek kulcsfontosságú szerepet játszanak az oxigén szállításában az egész testünkben. A vörösvértestek oxigént szállítanak a szövetekbe és a sejtekbe. Sejtjeink ezt az oxigént energiatermelésre használják fel. Ha azonban a vörösvérsejtek hiányoznak, szervezetünk az energiatermelés hiánya miatt legyengül. A vérszegénység különböző mögöttes okokból, például a vörösvértestek fokozott pusztulása vagy csökkent termelése miatt kerülhet felszínre.

A betegség tünetei közé tartozik a fáradtság, gyengeség, légszomj, sápadt bőr és szédülés. A vérszegénység könnyen diagnosztizálható vérvizsgálatokkal, például hemoglobinvizsgálattal. A hosszan tartó vérzés, vashiány, alultápláltság is lehet néhány oka a vérszegénységnek. Szerencsére gondoskodással és gyógyszeres kezeléssel könnyen kezelhető. Ez az állapot azonban végzetes lehet, ha sokáig nem kezelik.

Szívelégtelenség

A pangásos szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív nem képes elegendő vért pumpálni a normál testfunkciók elvégzéséhez. Ez az állapot lehet rövid ideig tartó vagy hosszabb ideig elhúzódó. A hosszú ideig tartó pangásos szívelégtelenség halálhoz vezethet. A betegség hátterében álló fő ok az artériás átjárók beszűkülése. Egyéb másodlagos okok lehetnek a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a cukorbetegség, a ritmuszavar és a tüdőbetegségek.

E betegség tünetei a légszomj, mellkasi fájdalom, köhögés, fáradtság, súlygyarapodás, a lábujjak vagy lábfejek duzzanata és a szívverés fokozódása. Ezt az állapotot olyan vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni, mint az echokardiogram. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel, egészséges életmóddal és szükség esetén műtéttel kezelhető.

Fordítson tehát egy kicsit több figyelmet a testére, hogy jobban megismerje azt. Ha pedig a fenti tünetek bármelyikét észleli, még ma keressen fel egy orvost.