A hüvelyrák tudományosan bizonyított okai
A hüvelyrák egy ritka ráktípus, amely a hüvelyben kezdődik, vagy más testrészekből, például a méhnyakból, a méhből vagy a petefészekből terjed a hüvelybe. Az előbbi típust elsődleges hüvelyráknak, míg az utóbbi típust másodlagos hüvelyráknak nevezzük.
A legtöbb hüvelyrák pontos oka ismeretlen. Számos más körülmény is okozhatja a hüvely sejtjeinek rákossá válását. A tudósok azonban lenulláztak néhány olyan tényezőt, amely hüvelyrákot okozhat.
A kockázati tényezőknek különböző fajtái vannak. Egyes kockázati tényezők, mint például az illető életkora vagy a faji hovatartozása nem változtatható. De más, megelőzhető tényezők, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az étrend biztosan megváltoztathatók. Előfordulhat, hogy egy vagy több ilyen kockázati tényezővel rendelkező személynél soha nem alakul ki hüvelyrák. Másrészt az, hogy nincs kockázati tényező, nem jelenti azt, hogy az illetőnél nem alakul ki a betegség. A hüvelyrák néhány jól ismert okát itt említjük meg.
70 év feletti életkor
A hüvely laphámrák elsősorban az idősebb nőknél fordul elő. Az esetek mindössze 15%-a fordul elő 40 évnél fiatalabb nőknél. Az esetek mintegy 50%-a 70 év feletti nőknél fordul elő.
Humán papillómavírus-fertőzések
A humán papillómavírus (HPV) több mint 150 rokon vírusból álló csoport. Mivel némelyikük a papilloma nevű daganatot okozza, papillomavírusoknak nevezik őket. A papillómákat általában szemölcsökként ismerik, és nem rákos megbetegedések. Míg a humán papillómavírus bizonyos típusai közönséges szemölcsöket okoznak a kézen és a lábon, más típusok szemölcsöket eredményezhetnek az ajkakon vagy a nyelven. A humán papillómavírus egyes típusai férfiaknál és nőknél egyaránt megfertőzhetik a nemi szervek külső részeit. Előfordulhat a végbél környékén is, ami emelkedett, dudoros szemölcsöket eredményez. Általában a 6-os humán papillómavírus és a 11-es humán papillómavírus okozza a nemi szervi szemölcsöket. Ez a két típus ritkán jár rákos megbetegedéssel, ezért a humán papillómavírus alacsony kockázatú típusainak nevezik őket. A humán papillómavírust bőrrel való érintkezés útján lehet elkapni. A humán papillómavírus terjedésének egyik módja a nemi élet, beleértve a hüvelyi és anális közösülést, sőt az orális szexet is. 10-ből majdnem 9 hüvelyi rák és rákmegelőző daganatos megbetegedés a humán papillómavírussal való fertőzéshez kapcsolódik.
Dohányzás
A cigarettázás több mint 2-szeresére növeli a nőknél a hüvelyrák kialakulásának kockázatát. A dohányzásnak nincs biztonságos határértéke.
Alkohol fogyasztása
Az alkoholfogyasztás növelheti a hüvelyrák kockázatát. Egy alkoholt fogyasztó nőkön végzett vizsgálat a vártnál több hüvelyrákos esetet talált. Egy másik tanulmány, amely más kockázati tényezőket is figyelembe vett, az alkoholt nem fogyasztó nőknél a hüvelyrák kockázatának csökkenését állapította meg.
A méhben vagy a méhnyakon előfordult rákos megbetegedés
A hüvelyrák nagyobb valószínűséggel diagnosztizálható azoknál a nőknél, akiknek nőgyógyászati kórtörténetében már volt rákos megbetegedés, beleértve a méhnyakrákot vagy a méhnyak korai, rákot megelőzőnek tekintett sejtelváltozásait.
A méhben (méhszájban) lévő rák háromszorosára növeli a hüvelyrák kialakulásának valószínűségét, és azok a nők, akik méhrák miatt sugárkezelésen estek át, nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A méhnyakrák vagy rák előtti rák előfordulása növeli a nők hüvelyi laphámrákjának kockázatát. Ennek oka, hogy a méhnyakrák és a hüvelyrák hasonló kockázati tényezőkkel jár, mint például a humán papillómavírus-fertőzés és a dohányzás. Néha azt mondják, hogy a méhnyakrák sugárkezeléssel történő kezelése növeli a hüvelyrák kockázatát. Ennek az elméletnek az elismeréséhez azonban több kutatásra van szükség.
A HIV és a lupusz miatt meggyengült immunitás
A HIV (humán immunhiányos vírus) ugyanaz a vírus, amely a halálos AIDS-et (szerzett immunhiányos szindróma) okozza. A HIV-fertőzés a hüvelyrák kockázatát is növelheti, mivel gyengíti az immunrendszert.
A lupusz, egy autoimmun betegség szintén hajlamossá tesz a hüvelyrákra.
A kismedencei sugárterápia története
A kismedencén más okból végzett sugárterápia szintén kissé növelheti a hüvelyrák kockázatát. Ez a szövődmény azonban rendkívül ritka.
A hüvely rendellenességei
A hüvelyt laphámsejteknek nevezett laphámsejtek bélelik. Bizonyos esetekben azonban – a már menstruáló nők mintegy 40%-ánál – a hüvelyben egy vagy több területet más típusú sejtek, úgynevezett mirigysejtek bélelhetnek. Ezeket a mirigysejtekkel borított területeket adenózisnak nevezzük. Bár az adenózis növeli a tiszta sejtes karcinóma kialakulásának kockázatát, ez a rák meglehetősen ritka.
A pesszárium viselése
Egyes nőknél a megnyúlt kismedencei szalagok miatt a méh a hüvelybe lóghat, vagy akár ki is nyúlhat a hüvelyen kívülre. Ennek az állapotnak az egyik kezelési módja a pesszárium viselése, egy olyan eszköz, amely a méhet a helyén tartja. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a hüvely krónikus irritációja a pesszáriumot használó nőknél enyhén növelheti a laphámsejtes hüvelyrák kockázatát. Ez az összefüggés azonban rendkívül ritka, és több tanulmányra van szükség annak bizonyítására, hogy a pessárok valóban hüvelyrákot okoznak.
