A dolgok, amelyek hatással vannak az agyunkra

Testünk összes szerve közül talán az agy a legérdekesebb. Ez azért van így, mert az érzelmektől és a sóvárgástól kezdve az alvási szokásainkig és a fizikai egészségünkig mindent ez irányít.

A közhiedelemmel ellentétben az agyunkat 100%-ban használjuk, minden része egész nap működik, még akkor is, amikor alszunk. És az utóbbi időben a tudósok rájöttek, hogy bizonyos dolgok az életünkben befolyásolják az agy bizonyos részeit. Íme néhány ezek közül.

Sport

Gyakran szembeállítják egymással a sportolókat és az értelmiségieket, azzal a hiedelemmel, hogy a kettő külön-külön működik. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a sport és a fizikai aktivitás javítja a megismerést.

Konkrétan a sport javítja a kognitív működést (információfeldolgozás), a memóriát és a koncentrációt. Gyermekeknél a viselkedést és a tanulmányi eredményeket is javítja. Alternatívaként az inaktivitás negatívan befolyásolhatja az agy egészségét és a kogníciót. Ezért fontos, hogy mind a tantervben, mind az életmódunkban prioritást kapjon a sport.

Olvasás

A „kocka” klasszikus képe mindig is az volt, hogy valaki az orrát a könyveibe temeti. És lehet, hogy van némi igazság a sztereotípiában. Tanulmányok szerint az olvasás javítja a megismerést.

Stanfordi kutatók az olvasás, a figyelem és a figyelemelterelés kapcsolatát vizsgálták úgy, hogy a tesztalanyokat Jane Austin olvasására késztették. Az alanyok agyában a véráramlást követték nyomon minden alkalommal, amikor a regény részleteit olvasták.

Először arra kérték őket, hogy lapozgassák át az oldalakat. Később arra kérték őket, hogy figyeljenek a szövegre, mintha vizsgára tanulnának.

Megállapították, hogy a figyelmes olvasás fokozta az agy vérellátását, ezáltal javította a megismerést és a koncentrációt. Ennek oka az lehet, hogy az irodalmi szövegekre való odafigyelés több összetett kognitív funkció összehangolását igényli az agyban. Tehát, amikor legközelebb könyvet veszel a kezedbe, győződj meg róla, hogy nem csak átfutod a szöveget.

Túlzott cukorfogyasztás

A desszertek és cukros italok felhalmozásától nem csak fogsz lyukas fogakat és cukorbetegséget kapni. A kutatások szerint a túlzott cukorfogyasztás negatív hatással lehet a kognitív képességeidre és a hangulatodra.

A túl sok cukor fogyasztása vélhetően kognitív hanyatlást okoz, különösen, ami a memóriát és a térbeli tanulást illeti. Ennek pontos oka azonban ismeretlen.

Emellett a cukorfogyasztás olyan pszichológiai zavarokat is kiválthat, mint a depresszió. Mind a pszichológiai zavarok, mind a csökkent kognitív működés megalapozhatja a nem megfelelő étvágyszabályozást. Tehát mindenképpen csökkentsük a cukor fogyasztását.

Szerelem

A legtöbb romantikus vígjáték cinikus férfi főszereplői már megállapították, hogy a szerelembe esés egy kémiai reakcióval jár. Egészen pontosan a szerelembe esés aktusa oxitocint, dopamint, adrenalint és noradrenalint szabadít fel, amelyek jó érzést és szívdobogást okoznak. Emellett nyugtalansághoz, az illetővel való foglalatossághoz és eufóriához vezetnek.

Ha egyszer szerelmesek lesznek, a tanulmányok szerint azok az emberek, akik szociálisan esetlenek voltak, mielőtt összejöttek volna a szerelmükkel, javulást tapasztalhatnak a szociális megismerésükben. Ez a természetben előforduló oxitocin hormonnak tulajdonítható, amely az embereket empatikusabbá és megértőbbé teszi. Ez azonban nagyon kevés hatással van azokra az emberekre, akik már eleve szociálisan jártasak.

A tanulmányok azt is megállapítják, hogy a szeretet és a gyűlölet egyaránt aktiválja az agy két részét, nevezetesen a putament és az insulát. A gyűlölettel ellentétben azonban a szakértők szerint a szerelem ronthatja az ítélőképességet. Ez azonban további kutatásokat igényel.

Terhesség

Ha már a szociális megismerésnél tartunk, fontos megemlíteni a terhességet. A kutatások szerint a terhesség zsugorítja az agy szürkeállományát, amely a memóriát, az érzelmeket, az izomkontrollt, az érzékszervi érzékelést, az emlékezetet, az érzelmeket, a beszédet, a döntéshozatalt és az önkontrollt diktálja.

Úgy gondolják, hogy ez a zsugorodás teremti meg az anyai ösztönök és a szociális megismerés alapjait. További tanulmányok szerint ezek a változások akár 2 évig is eltarthatnak.

Stressz

A stressz bűnös az egészségügyi állapotok széles skálájának kiváltásában. És mint kiderült, a stressz az agyra is jelentős hatással van. Tanulmányok szerint felgyorsítja az öregedéssel járó kognitív hanyatlást.

Ez azért van, mert a hosszan tartó stresszes időszakok az idegsejtek elvesztéséhez vezetnek, különösen a hippokampuszban, amely fontos szerepet játszik az információk rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába történő konszolidálásában.

Emellett a stressz alvászavarokat is kiválthat. Ez pedig a béta-amiloid, más néven „Alzheimer-fehérje” mérgező felhalmozódását okozza, ami memóriavesztést okoz. Ha tehát hajlamos vagy a stresszre, próbálj ki stresszoldó gyakorlatokat, például meditációt.

Festés

A belső Picassót irányítva talán javíthat a kognitív képességein. A kutatások szerint a festészet és a művészet szemlélése lassítja az öregedés és az ezzel összefüggő kognitív hanyatlás folyamatát.

A tanulmányban azonban a festészeti órák hatékonyabbak voltak az öregedés hatásainak lassításában, mint a művészettörténet. Tehát lehet, hogy itt az ideje, hogy vegyen egy vásznat és egy festékkészletet.

Dehidratáció

A napi 8 pohár víz betartása nem csak a bőr és a bélrendszer egészségét javítja. Tanulmányok szerint a dehidratáció zsugorítja az agyat.

Ez pedig memóriavesztéshez és a kognitív funkciók károsodásához vezet. És már egy mérsékelt folyadékvesztés is kiválthatja ezt a reakciót, ezért mindenképpen maradj hidratált.

Érdekes megfigyelni, hogy az életünkben zajló érzelmi és fiziológiai dolgok milyen változásokat válthatnak ki az agyban. Ezek a tanulmányok pedig a pszichológia és a kognitív idegtudomány jövőjére vetnek fényt.