A depresszió okozhat-e agykárosodást
Egy stresszes esemény növeli a depresszió kialakulásának kockázatát az élet későbbi szakaszában. Sokan érzik magukat depressziósnak, és legtöbbször semmit sem tesznek a depresszió kezelésére.
Tanulmányok kimutatták, hogy a súlyos depresszió agykárosodást okozhat. Sőt, a tanulmányok szerint az agy bizonyos részeinek alakját is megváltoztathatják.
Vizsgáljuk meg röviden, mi is a depresszió, mielőtt megvizsgálnánk, milyen hatással van a depresszió az agyunkra.
Mi a depresszió?
A depresszió egy gyakori és súlyos orvosi betegség, amely negatívan befolyásolja az érzéseket, a gondolkodást és a viselkedést. A depresszió azt eredményezheti, hogy az ember szomorúnak érzi magát. Azt is okozza, hogy az illető elveszíti az érdeklődését olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban élvezett. A depresszió azt is megváltoztatja, hogy a személy hogyan működik otthon és a munkahelyén egyaránt.
A depresszió okozhat agykárosodást?
Sok tudós és kutató úgy véli, hogy a súlyos depresszió vagy a depresszió, ha nem kezelik, agykárosodást okozhat.
A közhiedelem szerint az érzelmek a szívben lakoznak. A tudomány azonban más megközelítést alkalmaz, és azt állítja, hogy az érzelmek az agyban székelnek.
A depresszió elsősorban az emberi agy három részét érinti.
Amygdala
Az amygdala az agynak az érzelmi folyamatokkal kapcsolatos régiója. Ez a limbikus rendszer része – a talamusz két oldalán elhelyezkedő agyi struktúrák összessége, amely számos funkciót támogat, beleértve az érzelmeket, a viselkedést, a motivációt és a hosszú távú memóriát.
Az amygdala akkor aktiválódik, amikor az ember érzelmileg terhelt emlékeket idéz fel, például egy ijesztő helyzetet. Az amygdala aktivitása magas, ha a személy szomorú vagy klinikailag depressziós. Ez a fokozott aktivitás a depresszióból való felépülés után is folytatódhat.
Thalamus
A talamusz az agynak az a része, amely az érzékszervi receptorokból származó információk továbbításáért felelős az agy azon területeire, ahol azok feldolgozhatók.
Azonosítja az agyba továbbított érzékszervi információkat, beleértve az auditív (a hallással vagy hanggal kapcsolatos), vizuális, taktilis (az érintéssel kapcsolatos) és gasztorikus (az ízleléssel kapcsolatos) jeleket.
Egyes kutatások szerint a bipoláris zavar a talamusz problémáiból eredhet, amely segít összekapcsolni az érzékszervi inputokat a kellemes és kellemetlen érzésekkel.
Hippocampus
A hippokampusz az agy kis része, de a limbikus rendszer fontos része. Az agynak ez a része elsősorban a memóriával – különösen a hosszú távú memóriával – és az érzelmi reakciókkal van kapcsolatban.
Vannak tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a hippokampusz a depressziós egyéneknél sokkal kisebb, mint a nem depressziós egyéneknél.
A súlyos depressziós epizódokkal küzdő személyek hippokampuszának térfogatát volumetrikus mágneses rezonanciás felvételek segítségével hasonlították össze a normális személyek térfogatával. A depressziós kórtörténettel rendelkező alanyok bal és jobb hippokampusz-térfogata szignifikánsan kisebb volt. A hippokampusz térfogatcsökkenésének mértéke arányos volt a major depresszió teljes időtartamával. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a depresszió hippokampusz-atrófiával jár.
Visszafordítható-e az agykárosodás?
Van egy tanulmány, amely szerint a hippokampusz funkciói a megfelelő antidepresszánsokkal javíthatók a hippokampusz szerkezeti elváltozásai nélkül.
A vizsgálatban 38 súlyos depressziós zavarban szenvedő és 33 egészséges személy vett részt. A 38 súlyos depresszióban szenvedő alany antidepresszánsokat kapott. Az eredmények azt mutatják, hogy az antidepresszánsokkal való kezelés nem változtatta meg a hippokampusz térfogatát, de a memóriafunkcióban jelentős javulás következett be.
Bár a tanulmány a hippokampusz funkcióinak javulását mutatja, a konkrét következtetés levonásához további kutatásokra van szükség a területen.
