A csontritkulás és a csontvesztés okai, amelyeket ismernie kell

Önmagában a csontvesztés természetes jelenség. A csontok kollagénből, egy rostos fehérjéből, amely puha vázat biztosít, és a kalcium-foszfát ásványi anyagból állnak, amely keményebbé teszi a vázat és növeli a szilárdságot. A csontok azonban nem állandó rögzítőelemek. Mint minden élő szövet, ezek is változnak. Amikor a szervezetnek ásványi anyagokra, például kalciumra van szüksége, a sejtek egy speciális típusa, az úgynevezett oszteoklasztok lebontják a csontokat, hogy felszabadítsák az ásványi anyagokat – ezt nevezzük csontfelszívódásnak. Így egész életünk során a szervezet a régi csontot újra felszívja, és új csontot képez. Valójában 10 évente a csontvázad teljesen kicserélődik egy teljesen új csontkészletre.

Tehát mindannyian számíthatunk bizonyos mértékű csontvesztésre, ahogy öregszünk. Néhány embernél azonban a csontvesztés a normálisnál gyorsabb ütemben zajlik. Idővel ez gyenge, törékeny csontokhoz vezethet, amelyeknél megnő a törés kockázata, ez az állapot csontritkulásnak nevezett. Egyes betegeknél a csontok annyira törékennyé válhatnak, hogy már egy tüsszentés vagy köhögés is elég ahhoz, hogy bordatörést okozzon. Egyes törések, különösen a csípőben bekövetkező törések pedig akár tartósan is rokkanttá tehetik Önt.

Ami aggasztó, hogy a csontritkulás nem ritka probléma. Valójában emberek milliói szenvednek csontritkulásban, vagy alacsony csonttömegük miatt fokozottan ki vannak téve a csontritkulás kockázatának. Van azonban okunk bátorságra. Míg a múltban úgy gondolták, hogy ez az állapot az öregedés elkerülhetetlen velejárója, a szakértők ma már úgy vélik, hogy a kockázatot növelő tényezők ellenőrzése nagyban hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez. Vegyük tehát sorra azokat a tényezőket, amelyek ezt a betegséget okozhatják.

Az öregedés

Nap mint nap csontszövetet adunk hozzá és vonunk el a csontjainkból. A gyermekkor, a serdülőkor és a korai felnőttkor során az új szövet lerakódásának sebessége nagyobb, mint a kivonásának sebessége. Így a csontok sűrűbbé és erősebbé válnak egészen a 20-as éveink végéig, amikor elérjük a csonttömeg csúcspontját. Ahogy azonban öregszünk, a csontszövet kivonásának sebessége meghaladja a csontszövet képződésének sebességét. Így körülbelül 35 éves kortól lassan elkezd csökkenni a csontsűrűség. Ez mindannyiunkkal megtörténik, de néhány tényező növelheti a felgyorsult csontvesztés esélyét, és kiszolgáltatottá tehet a csontritkulásnak. Az életkor természetesen jelentős tényező – az 50 év feletti nőknél és a 70 év feletti férfiaknál nagyobb a csontritkulás kockázata.

Rossz étrend

A kiegyensúlyozott, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, elegendő kalciumot, D-vitamint, K-vitamint és kalóriát tartalmazó étrend fontos a csontvesztés minimalizálásához. A kalcium és a kalcium felszívódásához szükséges D-vitamin különösen fontos.

Napi 1300 mg kalciumra van szükséged 9 és 18 éves korod között, amikor a szervezeted felépíti e fontos ásványi anyag készletét. Felnőtteknek napi 1000 mg-ra van szükségük. Nőknél 51 éves kortól, férfiaknál pedig 70 éves kor után körülbelül napi 1200 mg ajánlott. Ami a D-vitamint illeti, felnőtt férfiaknak és nőknek napi 600 NE-re van szükségük ebből a vitaminból, 70 éves kor után pedig 800 NE-re.

Mit tegyünk? Vegyen be az étrendjébe kalciumban gazdag élelmiszereket, például zöld leveles zöldségeket, tejet és szójababot. Ami a D-vitamint illeti, a szervezeted akkor tudja ezt a vitamint képezni, ha napfénynek vagy kitéve. Mivel azonban a túlzott napozás olyan problémákat okozhat, mint a bőr korai öregedése és a bőrrák, érdemes a D-vitamin étrendi forrásaira is támaszkodnia. A halolajok és a zsíros halak D-vitamint adhatnak. Sok élelmiszer, például a gabonafélék és a tej is fel van dúsítva ezzel a vitaminnal.

Túl sok A-vitamin

Bár az A-vitamin fontos a csontok növekedéséhez, a kutatások szerint az A-vitamin, különösen a retinol túlzott fogyasztása növelheti a csontritkulás kockázatát. Miért történik ez? A túl sok A-vitamin a csontritkulás növekedését okozza a szervezetben. Ezek a sejtek köztudottan lebontják a csontot. A túlzott A-vitamin-fogyasztás a D-vitamint is zavarhatja, amely a csontok megőrzéséhez szükséges.

Mit kell tenni? Tanácsos hetente egynél többször nem fogyasztani gazdag A-vitamin-forrásokat, például májat. Azoknak az embereknek pedig, akiknél a csontritkulás kockázata magas – például az időseknek vagy a menopauza utáni nőknek -, ajánlott a retinol fogyasztását napi 1,5 mg-ra korlátozni. Valójában minden étrend-kiegészítő szedése előtt mindenképpen egyeztessen orvosával.

Alacsony nemi hormonszintek

A nőknél az ösztrogén női hormon, a férfiaknál pedig a tesztoszteron férfi hormon alacsony szintje a csontritkulás magasabb kockázatával jár együtt. Tudjuk, hogy az ösztrogén sejtpusztulást idéz elő az oszteoklasztokban, vagyis a csontot lebontó sejtekben, hogy a felszabaduló aminosavakat és ásványi anyagokat a szervezet máshol felhasználhassa.

A tesztoszteron hatásmechanizmusa még mindig kissé homályos. Azt azonban tudjuk, hogy ösztrogénné, ösztradiol néven ismert ösztrogénné metabolizálódik, és hogy legalábbis részben ez felelős a csontvédő tulajdonságaiért.

A nőknél a menopauza az ösztrogénszint erőteljes csökkenését okozza. A menopauza előtti nőknél az ösztrogénhiányra utaló leggyakoribb tünet a menstruáció elmaradása. A rendszertelen vagy elmaradt menstruációt az intenzív testmozgás és az alacsony kalóriabevitel kombinációja is okozhatja, ami összezavarhatja a hormonszintet. Erre hajlamosak lehetnek azok a nők, akik túlzásba viszik a testmozgást és diétáznak, mondjuk olyan szakemberek, mint a balett-táncosok vagy a maratoni futók.

A férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint szerepet játszhat a csontritkulás kialakulásában. A túlzott alkoholfogyasztás vagy bizonyos szteroid gyógyszerek használata hormonális egyensúlyhiányt okozhat a férfiaknál.

Mit kell tenni? Bizonyos esetekben hormonpótló terápia javasolt lehet. Ez a terápia azonban nem kockázatmentes. Az ösztrogénpótló terápia például a mellrák, a stroke és a szívbetegségek kockázatát növeli, míg a tesztoszteronpótló terápia szív- és érrendszeri betegségekkel hozható összefüggésbe. Orvosa segíthet Önnek felmérni a hormonpótló terápia előnyeit és kockázatait.

Ágynyugalom vagy inaktivitás

A fizikai aktivitás nem csak az izmokat építi, hanem a csontokat is erősebbé teszi. Ha pedig nem végez elegendő testmozgást, vagy hosszú inaktív időszakon megy keresztül – például, ha ágyhoz van kötve -, a csontvesztés mértéke megnövekedhet.

Mit kell tennie? Legyen aktív. A súlyzós gyakorlatokat, amelyek során a gravitációval szemben kell dolgoznod, tartják a legjobbnak a csontjaid számára. Ilyen például a séta, a kocogás, a túrázás, a lépcsőmászás, a súlyemelés, a tenisz és a tánc.

Egy egészséges személy, aki ágynyugalom alatt áll, a súlyt terhelő gyakorlatok folytatásával visszanyerheti a csontsűrűséget. Ha az emberek nem tudják folytatni ezeket a tevékenységeket, a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszerek szedése, valamint a csontritkulás kockázatát növelő egyéb tényezők kezelése segíthet.

Dohányzás

A dohányzás nem csak a szívre és a tüdőre tesz kárt, hanem a csontokat is gyengítheti. Különböző tanulmányok azt mutatják, hogy a dohányzás növeli a csontritkulás kialakulásának esélyét. Ez azért is lehet, mert a dohányzás csökkentheti az ösztrogéntermelést a szervezetben.

Mit kell tennie? Online programok, önsegítő útmutatók és tanácsadás segíthetnek a dohányzásról való leszokásban. A tanulmányok azt is mutatják, hogy az elvonási tüneteket és a dohányzás iránti késztetést csökkentő gyógyszerek alkalmazása megduplázhatja az esélyét, hogy megszabaduljon ettől a szokástól. Ennek egyik gyakori példája a nikotinpótló terápia, amikor kis dózisú nikotint szedsz az elvonási tünetek kezelésére.

Túlzott alkoholfogyasztás

A túlzott mennyiségű alkohol szokványos fogyasztása jelentősen növelheti a csontritkulás kockázatát. Az erős alkoholfogyasztás nemcsak a szervezet kalciumegyensúlyát zavarja meg, hanem a csontvédő hormonokra és vitaminokra is káros hatással lehet.

Mit kell tenni? Ha alkoholt iszik, akkor korlátozza a fogyasztást mérsékelt szintre. A mérsékelt alkoholszintet nők esetében napi 1, férfiak esetében 2 italnak tekintjük. Egy ital pedig körülbelül 500 milliliter sört, 200 milliliter bort jelent.

Túlzott koffeinfogyasztás

Bár a reggeli csésze kávé adhat egy nagyon szükséges lökést a karjában, hogy átvészelje a napot, a túlzott mennyiségű koffein hozzájárulhat a csontvesztéshez. Ennek oka az lehet, hogy a koffein potenciálisan befolyásolhatja az oszteoblasztok – a mechanikai stresszre és a növekedési faktorokra válaszul csontot képző sejtek – életképességét.

Mit kell tennie? Bár a napi 3 csészénél több kávé fogyasztása a csontritkulás kockázati tényezőjének bizonyult, a szakértők azt javasolják, hogy a koffeinfogyasztást napi 400 mg-ra korlátozzuk. A terhes nőknek azt tanácsolják, hogy teljesen kerüljék a koffeint, vagy korlátozzák a bevitelt napi 300 mg-ra. Egy 200 milliliteres csésze kávé 95-200 mg koffeint tartalmaz.

Étkezési zavarok

Az étkezési zavarok, mint például az anorexia nervosa és a bulimia olyan táplálkozási hiányosságokat hagyhatnak maga után, amelyek kedvezőtlenül hatnak a csontokra. Hormonális egyensúlyhiányt is okozhatnak – ösztrogén- vagy tesztoszteronhiányt, illetve kortizolszint-emelkedést -, ami kedvezőtlenül hat a csontokra. Az étkezési zavar hormonális egyensúlyhiányt is okozhat – ösztrogén- vagy tesztoszteronhiányt vagy kortizolszint-emelkedést -, ami növeli a csontvesztés esélyét.

Mit kell tennie? Diétás tanácsadás, amely segít az egészséges étrend betartásában, kognitív viselkedésterápia, amely segít azonosítani és megváltoztatni a nem hasznos gondolkodási és viselkedési mintákat, valamint gyógyszeres kezeléssel lehet kezelni az étkezési zavarokat.

Alacsony testtömegindex (BMI)

Ha a testtömegindexe 19 vagy annál alacsonyabb, akkor nagyobb a csontritkulás kockázata. A testtömegindex az Ön testsúlyát méri. Úgy számolhatja ki, hogy a kilogrammban kifejezett testsúlyát elosztja a méterben kifejezett magassága négyzetével.

Mit kell tennie? Ha a testtömegindexe alacsony, próbáljon meg fokozatosan hízni. De ne hagyatkozz olyan ételekre, mint a cukros italok vagy sütemények, amelyek magas cukor- és telített zsírtartalmúak lehetnek, és végső soron árthatnak az egészségednek. Ehelyett törekedjen az egészséges, kiegyensúlyozott, több kalóriát tartalmazó étrendre. Ügyeljen arra, hogy teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek, telítetlen olajok és hüvelyesek, tojás, hús és más fehérjeforrások is szerepeljenek az étrendjében.

Bizonyos gyógyszerek

Számos gyógyszer, köztük a mellrák, a prosztatarák, az epilepszia és a rohamok kezelésére használt gyógyszerek csontvesztést okozhatnak. Ugyanígy bizonyos szteroid gyógyszerek hosszú távú alkalmazása is.

Mit kell tenni? Kérdezze meg orvosától, hogy az Ön által szedett gyógyszerek nem károsíthatják-e a csontok egészségét. Orvosa bizonyos esetekben biztonságosabb alternatívákat is tud javasolni.

Reumatoid artritisz

Különböző betegségek növelhetik a csontritkulás kockázatát. A reumatoid artritisz az egyik ilyen autoimmun betegség, amelyet az ízületeiben és a közeli szövetekben fellépő gyulladás jellemez. Ezek a gyulladt szövetek enzimeket szabadíthatnak fel, amelyek elhasználják a környező csontokat és porcokat. Az ebben a betegségben szenvedők merevséget és fájdalmat tapasztalnak az ízületeikben, valamint fáradtságot. Idővel pedig az ízületek akár el is deformálódhatnak. Az ízületek fájdalma és funkcióvesztése inaktivitást is eredményezhet, ami tovább növelheti a csontritkulás kockázatát.

A reumatoid artritiszhez feltételezhetően hormonális egyensúlyhiány, fertőzés, gének és a dohányzás is kapcsolódik. A kezelési lehetőségek közé tartozhat a fizikoterápia, a gyógyszeres kezelés, a testmozgás, valamint a műtét.

Krónikus vesebetegség

A krónikus vesebetegség a veseműködés idővel bekövetkező csökkenését jelenti. A vesék fontos szerepet játszanak csontjai egészségének megőrzésében. Segítenek fenntartani a kalcium- és foszforszint egyensúlyát. És átalakítják a táplálékból származó D-vitamint kalcitriollá, a D-vitamin aktív formájává, amelyet a szervezet felhasznál. A magas vérnyomás és a cukorbetegség a krónikus vesebetegség leggyakoribb okai.

A veseműködés csökkenése lassan megy végbe, és a korai tünetek közé tartozhat az étvágytalanság, a fáradtság, a fejfájás, a viszkető és száraz bőr, a fogyás és a hányinger. A vesefunkció romlásával szokatlanul világos vagy sötét bőr, csontfájdalom, vér a székletben, könnyű véraláfutások, duzzanat vagy zsibbadás a kezekben és lábakban, álmosság, túlzott szomjúság stb. jelentkezhet. A vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint szabályozása segíthet a vesekárosodás lassításában. Az állapot előrehaladtával dialízisre vagy veseátültetésre lehet szüksége.

Túlműködő mellékpajzsmirigy

A mellékpajzsmirigyek egy parathormon nevű hormont termelnek, amely segít szabályozni a kalcium, a D-vitamin és a foszfor szintjét a vérben és a csontokban. Az ebben az állapotban észlelt tünetek többnyire a vér magas kalciumszintje vagy a csontok kalciumvesztesége miatt kialakuló károsodások miatt jelentkeznek. Ezek közé tartozhat a csontfájdalom, a fáradtság, a fokozott vizelés, a vesekő, a depresszió, az étvágytalanság és a hányinger. A kezelés magában foglalhatja a folyadékfogyasztás növelését a vesekövek megelőzése érdekében, ösztrogénterápiát, D-vitamin-kiegészítőket vagy a túlműködő mirigyek műtéti eltávolítását.

Pajzsmirigy túlműködés

A pajzsmirigy túlműködés olyan állapot, amikor a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyet termel. A pajzsmirigyhormon tiroxin magas szintje felgyorsíthatja a csontvesztést.

Olyan tüneteket tapasztalhat, mint a szorongás, alvászavarok, fáradtság, fogyás és duzzanat a nyakán, ha ebben az állapotban szenved. A kezelés magában foglalhat gyógyszeres kezelést, műtétet vagy radiojódkezelést, amely sugárzást alkalmaz.

Felszívódási zavarok

Különböző állapotok, amelyek akadályozzák a tápanyagok megfelelő felszívódását a szervezetében, szintén csontvesztéshez vezethetnek. Ilyen például a coeliakia, a cisztás fibrózis és a Crohn-betegség, valamint a fogyás céljából végzett gyomor-bypass műtét.

A csontritkulás fogvesztést is okozhat

A csontritkulás a kor előrehaladtával egy másik, aggodalomra okot adó területre is hatással lehet – a fogak egészségére. A kutatások szerint összefüggés van a csontritkulás és az állkapocs csontvesztése között. Az állkapocscsontok rögzítik a fogakat, és amikor ezek törékenyebbé válnak, fogvesztés következhet be. Sőt, megállapították, hogy a csontritkulásban szenvedő nőknél háromszor nagyobb valószínűséggel fordul elő fogvesztés, mint azoknál, akiknek nincs ilyen betegségük. Bár további kutatások fogják meghatározni, hogy a csontritkulás kezelésére alkalmazott kezelések jótékonyan hatnak-e az állkapocscsontra, a tudósok optimistának tűnnek ezzel kapcsolatban.